„Ruténia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások magyarítása és egységesítése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Ruténia''' (''Ruthenia'') a [[Kijevi Rusz]] egyik középkori latin elnevezése volt<ref name="Меркулов">Меркулов, В. И. [http://cyberleninka.ru/article/n/ob-odnom-iz-nazvaniy-rusi-i-russkih-v-istochnikah Об одном из названий Руси и русских в источниках]. Русин, № 4 (6), 2006. Стр. 118—122</ref> a ''Russia'', ''Ruscia'' vagy ''Roxolania'' mellett. A megnevezés a késő középkor során előbb a Kijevi Rusz [[Lengyel–Litván Unió|Lengyelország-Litvánia]] által elfoglalt részére, majd az [[Osztrák Császárság]]hoz tartozó [[Galícia|Galíciára]], az [[első világháború]] után pedig a [[ruszinok]] lakta [[Kárpátalja|Kárpátaljára]] és Kelet-Szlovákiára (más néven [[Ruszinföld]]) szűkült.
== Első előfordulásai ==
A kifejezés feltételezések szerint a [[Kelták|kelta]] ruteni törzsre eredeztethető visza.<ref>''Петрухин В. Я., Раевский Д. С.'' Очерки истории народов России в древности и раннем средневековье. — М.: Языки русской культуры, 1998. — С. 261.</ref><ref>''Мельникова Е. А.'' «Исторический источник неисчерпаем»: к 40-летию школы В. Т. Пашуто // Средние века. — М.: Наука, 2008. — Вып. 69 (3). — С. 23.</ref> A Kijevi Rusz lakóira vonatkoztatva először az 10-12. században írt Augsburgi évkönyv egyik bejegyzésében fordul elő: "Az 1089-es évben a császár feleségül vette [[Kijevi Eupraxia|Praxedát]], a rutének királyának (''Rutenorum regis'') lányát".<ref>[http://www.vostlit.info/Texts/rus17/Ann_Augustani/frametext.htm Аугсбургские анналы]</ref> [[Gallus Anonymus]], az első lengyel krónikás az 1112-1116 között írt, latin nyelvű ''Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum''-ban használja a ''Rusia'', ''Ruthenorum regnum'' (rutén királyság) ''Ruthenorum rex'' (rutén király), ''Ruthenus'', ''Rutheni'' kifejezéseket. <ref>Gallus Anonymus, [http://remacle.org/bloodwolf/historiens/gallusanonymus/piasts.htm Chronica Polonorum]</ref> Ruténia mint ország [[Anonymus]] [[Gesta Hungarorum]]ában jelenik meg elsőként (a Ruscia mellett).<ref>Anonymi Belae regis notarii. Gestis Hungarorum / Ed. S. L. Endlicher // Rerum Hungaricarum. Monumenta Arpadiana. — Sangalli: Scheitlin & Zollikofer, 1849. — P. 9—12, 14—15, 18.</ref> Lehetséges, hogy Anonymus különbséget is tett a két megnevezés között és a Rusciát csak az ország északkeleti, [[szuzdal]]-[[Vlagyimir|vlagyimiri]] részére értette ("Ruscia, que Susudal vocatur"). Az angol [[Tilbury-i Gervasius]] 1212 körüli ''Otia Imperialia'' c. munkájában azt írja, hogy Lengyelország egyik oldalán a Ruténiának is nevezett Oroszországgal érintkezik (''Polonia in uno sui capite contingit Russiam, quae et Ruthenia'').<ref>[http://www.vostlit.info/Texts/rus15/Gervazij_Tilberi/text1.phtml?id=941 Английские средневековые источники IX—XIII вв. М. Наука. 1979]</ref>
A 13. század első felében az elnevezés előfordul még az olasz Ricardo di San Germano orosz-mongol harcokról írt szövegében<ref>Ric. de S. Germ., a. 1223, 110. o.</ref> vagy [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] magyar király egyik 1261. évi oklevelében is.<ref>Яковенко, Наталия.[http://izbornyk.org.ua/rizne/yak_nazva.htm Вибір імені versus вибір шляху (Назви української території між кінцем XVI — кінцем XVII ст.]</ref>.
== Lengyelország-Litvániában ==
[[Fájl:Herberstein-Moscovia.jpg|bélyegkép|260px|Herberstein térképe]]
A 13. században a mongolok megdöntötték a Kijevi Ruszt és területének nyugati részét a [[Litván Nagyfejedelemség]] (később Lengyel-Litván Unió) foglal el, míg a keletit a [[Moszkvai Nagyfejedelemség]] igyekezett uralma alá vonni. A késő középkorban az európai és katolikus egyházbeli források a Ruténia nevet egyaránt használták a valamikori Rusz mindkét részére.<ref name="Меркулов"/> A 15-17. századi lengyel szerzők azonban igyekeznek különbséget tenni és a nyugati Ruténia elnevezés mellett a keleti Moszkóviát alkalmazták.<ref>Хорошкевич А. Л. Россия и Московия: Из истории политико-географической терминологии // Acta Baltico-slavica. — 1976. — Т. X. — С. 47—57.</ref> Ez a megkülönböztetés a mai lengyel, ukrán és belorusz nyelvben is nyomon követhető.<ref name="Лисяк-Рудницкий">''Лисяк-Рудницкий, Іван''. [http://www.ukrstor.com/ukrstor/rudnycki.html Францішек Духінський та його вплив на українську політичну думку] // Історичні есеї. — Т. 1.</ref> Ettől függetlenül a Moszkvai Nagyfejedelemség lakóit gyakran nevezték ruténnak vagy ruszinnak. Például [[Maciej Miechowita]] 15-16. századi lengyel történész azt írja "Értekezés a két Szarmáciáról" c. művében Moszkva lakóiról: ''Rutheni sunt et Ruthenicum loquuntur'' (rutének és ruténül beszélnek)<ref name="Флоря">Флоря Б. Н. [http://izbornyk.org.ua/vzaimo/vz02.htm О некоторых особенностях развития этнического самосознания восточных славян в эпоху Средневековья — Раннего Нового времени] // Россия-Украина: история взаимоотношений / Отв. ред. А. И. Миллер, В. Ф. Репринцев, М., 1997. С. 9-27</ref>.
1549-ben a volt moszkvai osztrák követ, [[Sigismund von Herberstein]] a ''Rerum Moscoviticarum Commentarii'' (Megjegyzések Moszkóvia dolgairól) c. művében a helybelieket mind moszkovitáknak, mint ruténoknak nevezte.<ref>[http://www.vostlit.info/Texts/rus8/Gerberstein/frametext1.htm Записки о Московии]</ref>: "De bármi is legyen az Oroszország név eredete. ez a nép, amely szláv nyelven beszél és görög rítus szerint imádja Krisztust és a saját nyelvén ''Russi''-nak, latinul pedig ''Rhuteni''-nek nevezik ...". Herberstein híres térképen a [[Finn-öböl|Finn-öblöt]] "Sinus Livonicus et Ruthenicus"-ként (Livóniai és Rutén-öböl) jelöli.
== Az újkorban ==
[[Fájl:Sprachenkarte Deutschland1880.png|260px|thumb|Közép-Európa etnikai térképe 1880-ban. A kisoroszok (ukránok) és rutének külön vannak feltüntetve]]
1844-ben az oroszországi (balti német nemzetiségű) [[Karl Ernst Claus |Karl Ernst Claus]] az ország tiszteletére [[ruténium]]nak nevezte el az általa felfedezett elemet.
Lengyelország-Litvánia [[Lengyelország három felosztása|felosztása]] után az osztrák hatóságok a birodalomhoz került Galíciát kezdték el Ruthenien néven emlegetni. A 19. század közepén az egyre erősödő ukrán nemzeti mozgalom nagy súly fektetett arra, hogy eltűnjenek a lokális népmegnevezések és egységes ukrán identitás jöjjön létre. Ennek következtében a rutén megnevezés a 20. század elejére szinte teljesen eltűnt, illetve egy jóval kisebb területre, a Magyar Királyság [[Felvidék]]ének keleti részén és Dél-Galíciában élő ruszinok lakta régióra korlátozódott (ún. "[[Ruszinföld]]"). Az osztrák-magyar hatóságok a pánszláv mozgalom korlátozása és az ukrán nacionalizmus megosztása érdekében igyekeztek fenntartani ezt a különbségtételt.<ref name="Меркулов"/>
==A 20. században==
Az [[első világháború]] után Ruténiának Kelet-Csehszlovákiának [[ruszinok]] lakta régióját nevezték, amely számára a prágai kormány autonómiát ígért. Miután a náci Németország 1939-ban annektálta Csehországot, március 14-én Szlovákia és Kárpát-Ruténia (vagy [[Kárpát-Ukrajna]]) kimondta a függetlenségét. A következő napon a magyar hadsereg bevonult Ruténiába és minimális ellenállást követően Magyarországhoz csatolta a régiót. A [[második világháború]] után a Szovjetunióhoz került, amely azzal indokolta az elcsatolást, hogy a ruszinok ukránok, akiket egyesíteni kell anyanemzetükkel. Ennek megfelelően a ruszin vagy rutén elnevezéseket megtiltották, újbóli használatukra csak a Szovjetunió szétesése után kerülhetett sor.<ref>Paul Robert Magocsi: ''A new Slavic language is born'', in: Revue des études slaves, Tome 67, fascicule 1, 1995, pp. 238-240.</ref>
==Források==
{{jegyzetek}}
*Magocsi, Paul Robert (1995). The Rusyn Question - Political Thought.
*[https://en.wikisource.org/wiki/Catholic_Encyclopedia_(1913)/Ruthenians Ruthenians] ''Catholic Encyclopedia (1913)
{{fordítás|ru|Рутения|oldid=84199026}}
{{fordítás|en|Ruthenia|oldid=780167501}}
[[Kategória:Kárpátalja történelme]]
[[Kategória:Ukrajna történelme]]
[[Kategória:Oroszország történelme]]
| |||