„Sztudita Szent Theodórosz” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
=== Élete ===
Theodorosz Konstantinápolyban született előkelő családban. Anyai nagybátyja, [[Szent Platón]] a [[bithünia]]i ''Szakkudion'' monostor [[hegumen|igumen]]je (vezetője) volt, aki meggyőzte az egész családot, hogy kezdjenek szerzetesi életet. Theodorosz nagybátyja irányításával megismerkedett az [[egyházatya|egyházatyá]]k tanításával, különösen pedig [[Nagy Szent Vazul|Nagy Szent Baszileosz]]t kedvelte meg. Hamarosan Platon segítőtársa lett a monostor vezetésében, majd [[787]]-ben pappá szentelték.<ref name=puskelyuj>Puskely, i. m., 818. o.</ref> Mindketten magukra vonták [[VI. Kónsztantinosz bizánci császár]] haragját, mivel nyíltan bírálták a császár második házasságát. [[799]]-ben elhatározták, hogy a megnövekedett szerzetes közösséget áttelepítik a [[463]]-ban alapított konstantinápolyi ''Sztudion'' monostorba. Itt bontakozott ki Theodorosz reformelképzelése. A császári udvar újabb vihara Theodoroszt és Platont [[808]]-ban száműzetésbe sodorta.<ref name=puskelyuj2>Puskely, i. m., 1043–1044. o.</ref>
 
[[811]]-ben tértek vissza a fővárosba, Platon pedig hamarosan meg is halt. A buzgó szerzetesek és a császári udvar békéje rövid ideig tartott. [[815]]-ben [[V. León bizánci császár|Örmény Leó császár]]<ref name=puskelyuj/> szétszórta az egész sztudita közösséget, Theodoroszt pedig száműzte. A [[képrombolás]] viharai közepette szó sem lehetett a visszatérésről, Theodorosz ugyanis védelmezte a képek tiszteletét hirdető, és ezért ugyancsak száműzött [[I. Niképhorosz konstantinápolyi pátriárka|I. Niképhorosz konstantinápolyi pátriárkát]], és követelte visszahívását. Theodorosz szerzeteseivel a [[Boszporusz]] másik partján telepedett le és ott is halt meg [[826]]-ban.<ref name=puskelyuj2/>
 
=== Reformja ===
 
Theodorosz sürgette az egyházatyák tanításának tanulmányozását és Baszileiosz szellemében a tökéletes [[cenobita]] élet megvalósítását. Ennek lényeges elemei közé tartozik a közösségi élet és a munka. Theodorosz Baszileosznak elöljáró-fogalmát továbbfejlesztve az igumenben igazi lelki atyát akar látni, akinek a szerzetesek naponta feltárják a lelküket. Az igumennek szóló tökéletes engedelmesség eltávolítja a tökéletesség legnagyobb akadályát, az önakaratot. Aggályos pontossággal kell a szerzetesnek megtartania az egyéni szegénységet, a monostornak azonban lehetnek javai, hogy az irgalmasság cselekedeteit gyakorolhassa, a szegényeket szolgálhassa.<ref name=puskelyuj2/>
 
E regula szellemének megfelelően a sztudita monostorok mellett mindig árvaházak, kórházak, könyvtárak és iskolák is épültek. Meghatározó befolyást gyakoroltak a bizánci kultúra fejlődésére.<ref name=puskelyuj2/>
 
== Jegyzetek ==
136 464

szerkesztés