„Lisszaboni szerződés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás |
|||
1 904. sor:
Így különösen, és minden kétely eloszlatására, a Charta IV. címében semmi nem keletkeztet Lengyelországra vagy az Egyesült Királyságra alkalmazható, jogilag érvényesíthető jogokat, kivéve, ha Lengyelország vagy az Egyesült Királyság ilyen jogokról nemzeti jogában rendelkezik.|Lisszaboni szerződés - 7. jegyzőkönyv<ref name="Jegyzőkönyvek">{{cite web|title= Jegyzőkönyv az Európai Unió Alapjogi Chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról | url = http://consilium.europa.eu/uedocs/cmsUpload/cg00002re01en.pdf |format=PDF |author=Kormányközi Konferencia, 2007 | publisher=[[Európai Unió]] |date=2007-10-19 |accessdate=2010-01-11}}</ref>}}
Habár a lengyel [[Polgári Platform]] párt jelezte a 2007-es lengyel választáson, hogy nem tartana igényt a Charta alól való kivételre,<ref name="PolandCharter">{{cite web|title=Hivatalos: az új lengyel kormány el fogja fogadni az Alapjogok Chartáját |url=http://www.eubusiness.com/news_live/1193005021.93 |publisher=EUbusiness |date=2007-10-22 |accessdate=2010-01-11 |language=angol}}</ref> a párt által adott, a választáson hatalomra került [[Donald Tusk]] miniszterelnök azóta jelezte, hogy Lengyelország nem fontolgatja a Charta elfogadását. Tusk kijelentette, hogy tiszteletben tartja az előző kormány által kitárgyalt egyezségeket, habár nem vetette el annak lehetőségét, hogy Lengyelország később még csatlakozhat az egyezményhez.<ref>{{cite web |title=Az orosz felmérés bosszantja az EU-t és Lengyelországot |url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/7126239.stm |publisher=BBC News Online |date=2007-12-04 |accessdate=2010-01-11 |language=angol}}</ref>
A szerződés cseh ratifikációjának biztosításának érdekében az Európai Tanács megegyezett arról, hogy a [[Cseh Köztársaság]] is kivételt kap a Charta alól. Ez a jegyzőkönyv csak annak teljeskörű ratifikációja esetén lép érvényre, ezért szerepeltetve lesz a következő bővítési szerződésben. Ehhez a kivételhez [[Václav Klaus]] cseh elnök ragaszkodott, aki tartott attól, hogy a Charta jogalapot teremt a [[második világháború]] után a Beneš-dekrétumok [[Csehszlovákia|Csehszlovákiából]] kitelepített németek követeléseihez. (A dekrétumok továbbra is hatályban vannak mind Csehországban, mind [[Szlovákia|Szlovákiában]].<ref name="Megmenekülhet a lisszaboni szerződés"/>)
| |||