„Furcsa háború” változatai közötti eltérés

| képfelirat = Brit katonák és francia pilóták 1939 novemberében, egy "No. 10 Downing Street" névre keresztelt bunker előtt

A '''furcsa háború''' kifejezést ({{németül|Sitzkrieg}},<ref>Magyarul „ez magyarul ''Ülőháborúülőháború''”-t jelent, a Sitztkrieg szóból</ref>; [[angol nyelv|angolul]] ''Phoneyphoney Warwar'') a [[második világháború]] korai szakaszában, [[1939]]. [[szeptember 3.]] és [[1940]]. [[május 10.]] közötti helyzet leírására használták. Bár szeptember 3-án [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] hadat üzentek [[Németország]]nak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a [[Hollandia]], [[Belgium]] és [[Luxemburg]] elleni német támadásig nem történtek, és csak kisebb harccselekmények zajlottak a tengereken és a levegőben.

A kortársak körében használták még a '''twilight war''' (''alkonyati háború'', [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]]), '''bore war''' (szójáték az angol ''boer war,'' azaz búr háború kifejezésre, jelentése ''unalmas háború''), '''dziwna wojna''' ([[lengyel nyelv|lengyelül]] ’furcsa háború’) és '''drôle de guerre''' ([[francia nyelv|franciául]] ’furcsa háború’) elnevezéseket is.

Az angol '''phoney war''' elnevezést feltehetően az amerikai [[William Borah]] szenátor használta először, amikor 1939 szeptemberében kijelentette: ''„valami nem stimmel ezzel a háborúval” ("There is something phoney about this war.")''.<ref>Defiant Peace Bid Hurled By Hitler, [[The Pittsburgh Press]], 1939. szeptember 19. Forrás: [http://news.google.com/newspapers?id=sSkbAAAAIBAJ&sjid=R0wEAAAAIBAJ&pg=4375,4420477&dq=something-phoney&hl=en]</ref>

A [[Brit Királyi Légierő]] is kezdetben csak felderítő repüléseket hajtott végre a német területek felett, illetve számos propagandanyomtatványt szórtak le a német lakosságnak -, amit a brit sajtó gúnyosan "''Pamphlet raids''" ("röplap támadásröplaptámadás") vagy "''Confetti War''" ("konfetti háborúkonfettiháború") néven emlegetett.

A tengeren eközben már szinte a hadüzenet utáni órákban megindultak az összecsapások: szeptember 3-án a brit ''SS Athenia'' utasszállító hajót torpedótalálat érte a [[Hebridák]] közelében és 112 személy halt meg a hajó elsüllyedése után. Szeptember 4-én a szövetségesek bejelentették, hogy kereskedelmi embargót vezetnek be Németország ellen, hogy megakadályozzák az élelmiszerek és a háború folytatásához szükséges nyersanyagok bejutását.

Az 1922-ben megkötött francia-lengyelfrancia–lengyel védelmi szerződés értelmében a francia haderő a [[mozgósítás]] elrendelésétől számított három napon belül felkészül a támadásra, felderíti a német védelmet és 15 nap múlva megindítja a támadást Németország ellen. A franciák augusztus 26-án kezdték meg a részleges és szeptember 1-jén a teljes mozgósítást, szeptember 3-án pedig hadat üzentek Németországnak.

A [[téli háború]] kitörése után a szövetségesek nyíltan megvitatták, hogy a tenger felől támadást indítanak Skandinávia északi részén -– a háborúban semleges Norvégia és Svédország beleegyezése nélkül. A németek féltek attól, hogy a szövetséges támadás következtében elvesztik a Svédország északi részén található vasércbányákat és megelőző támadásra szánták el magukat. Az ''[[Weserübung hadművelet|Unternehmen Weserübung]]'' fedőnevű hadjáratot 1940. április 9-én indították, előbb Dánia, majd később Norvégia ellen.

Április 14-én ugyan a szövetséges csapatok partra szálltak Norvégiában, de április végére Norvégia déli része német kézre került, majd folytatódó harcok után Norvégia északi részét is feladták a szövetségesek -– részben az időközben megindított [[franciaországi hadjárat]] hatására, majd a norvég csapatok is letették a fegyvert június 9-én.