„A megszabadított Jeruzsálem” változatai közötti eltérés

Az eposz először [[1581]]-ben, a költő akarata ellenére jelent meg. Később művét újraírta és [[1593]]-ban ''Gerusalemme conquistata'' (A meghódított Jeruzsálem) címen jelentette meg. Az utókor azonban az eredeti változatot tekinti a végleges szövegnek.

Gábriel arkangyal közli Goffredóval Isten akaratát: neki kell vezetnie a keresztes hadjáratot, hogy felszabadítsák Jeruzsálemet a muszlimok uralma alól. A hír kiváltja a keresztesek felháborodását, mert több tekintélyesebb lovag is van a seregben. Végül a bölcs [[Remete Péter]] tanácsára elismerik őt vezérnek, és a kereszténység legjobb lovagjai Jeruzsálem ellen vonulnak. Kelet uralkodóit megrémíti a közeledő sereg híre. Egyiptom királya alkudozni igyekszik a keresztesekkel. Vazallusa és Jeruzsálem uralkodója, ''Aladino,'' a keresztények kegyetlen üldözője összegyűjti az iszlám világ legjobb harcosait, hogy megvédje a várost. Az első ostrom idején kitűnik közülük az óriás ''Argante'' és az amazon leány, ''Clorinda; '', a keresztény seregben pedig maga ''Goffredo, valamint Tankredi'' és ''Rinaldo,'' az itáliai föld fia. Jeruzsálem falainál a keresztesek vezére megállítja a támadást, mert még nem jött el a város bevételének ideje, de végül természetesen győzelmet aratnak, elfoglalják a várost.

A pogány Argante igazi katona, aki lenéz mindenféle istenséget, egyedül a kardjában bízik, és csak a hozzá méltó ellenfél, Tankredi győzi le. A város védelmében életét is feláldozni kész ''Solimano'' Rinaldo kezétől hal meg. Az egyiptomiak vezérével Goffredo végez, akinek alakja különösen halványan van megrajzolva. Kidolgozottabbak a női alakok, változatosabbak és költőibbek a szerelmi jelenetek, melyekamelyek gyakran megszakítják a küzdelmet.

Tankredi és az ellenséghez tartozó Clorinda szerelme tragikusentragikusan ér véget: a lovag véletlenül megöli Clorindát. Elégikus hangulatú ''Erminia'' félénk, csöndes vágyódása szerelme után. Rinaldo és a varázslónő ''Armida'' epizódja a történet kulcsa, tetőpontja. Rinaldo elhagyta az ostromlókat, és Armida, a varázslónő csodaszigetén kényezteti őt, hogy távoltartsatávol tartsa a harctól. Közben Jeruzsálemnél a keresztesek nem tudnak ostromgépeket készíteni, mert varázs van az erdőn, ahonnan fát szerezhetnének: a fák sírnak, sóhajtoznak. Az erdőt csak Rinaldo oldhatja fel a varázs alól. Két lovag felkeresi őt a szigeten és egy pajzs tükrében megmutatja neki elpuhult, hőshöz méltatlan arcát. Rinaldo elrémül és visszatér a sereghez, az elhagyott Armida pedig felfedezi, hogy a lovagot nemcsak számításból, hanem őszintén szereti.