'''Helvét hitvallás''' néven két [[hitvallás]]i irata van a [[református egyház]]nak. Az első, ma már kevésbé ismert hitvallásnál sokkal nagyobb tekintélyben tartják a reformátusok a 2. helvét hitvallást.
=== Első helvét hitvallás ===
6. sor:
=== Második helvét hitvallás ===
AzA első, ma már kevésbé ismert hitvallásnál sokkal nagyobb tekintélyben tartják a reformátusok a 2.második helvét hitvallást (latin: ''Confessio Helvetica posterior''). Ezt [[Heinrich Bullinger]] személyes hitvallásként írta [[1561]]-ben, a zürichi tanácsnak szántaszánva. Amikor [[III. Frigyes pfalzi választófejedelem]] Bullingertől kért hitvallást és felszólította, hogy a református egyház tanát a [[Szentírás]]sal megegyezően olyan hitvallási okmányban mutassa fel, amelyből az [[1566]] márc. 23-án egybehívott [[augsburg]]i birodalmi gyűlésen az egész világ meghallhassa a reformátusok igazait: ekkor Bullinger ezt már megszövegezett kész iratot küldötte el a fejedelemhez, aki azt elfogadta. Még ebben az évben [[Zürich]] városa is elfogadta. Nyomtatásban is megjelent: ''Confessio et expositio simplex orthodoxae''.
Ezután a hitvallás meghonosodott Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban és [[1567]]-ben Magyarországon is, a debreceni alkotmányozó zsinaton.
