[[Fájl:Aepyceros melampus Impala in Tanzania 3490 Nevit.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tanzániai akácia ligetes impalákkal]]
Ez a tülkösszarvúfaj azon kevés antilopok egyike, amelynek - néhány hely kivételével, például [[Burundi]] - sikerült megtartania a történelmi előfordulási területét. Majdnem mindenhol megtalálható, ahol a fehér ember megérkezte előtt is létezett. Az előfordulási területe keleten, Északkelet-Ugandától és Kenya középső, illetve déli részeitől, délre egészen a Dél-afrikai KöztársaságbeliKöztársaság [[KwaZulu-Natal]] nevű tartománya északi részéig tart. Míg nyugaton Namíbiában és Dél-Angolában is vannak állományai. A két elfogadott alfaja közül az egyiknek, az ''A. m. petersi''nek az elterjedése, csak a Délnyugat-Angola és északnyugat-Namíbia határán lévő Kaokolandra korlátozódik. Ezt az alfajt a 2000-es évek óta figyelik. A másik alfaj, az ''A. m. melampus'' jóval gyakoribb és a szóban forgó antilopfaj összes többi elterjedési területét uralja. Az állatot több gaboni és dél-afrikai köztársasági védett területre is betelepítették.<ref name=iucn />
Általában kerüli a hegyvidékeket,<ref name=kingdon /> azonban KwaZulu-Natal tartományban 1400 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban is megfigyelték.<ref name=Skinner />
A szóban forgó emlősállat a szavannákat övező és foltozó ligeterdőkben és bozótosokban él. Olykor az ezek átmenetét képező ökotonokban is megtalálható. Élőhelyének kiválasztását a víz közelsége is meghatározza. Dél-Afrikában a ''[[Colophospermum mopane]]''-t és az akáciaerdőket részesíti előnyben.<ref name=estes /><ref name=Skinner /> A különböző évszakokban, különböző fák közelségét keresi; például az esős évszakban az [[arabmézgafa|arabmézgafák]] ''(Acacia senegal)'' közelében ül, míg a száraz évszakban a ''[[Vachellia drepanolobium]]'' alatt táplálkozik. Az élőhelyek összetétele és a ragadozók jelenléte is befolyásolja az impala állományok nagyságát, illetve jelenlétét is; például kerüli azokat a magas füvű területeket, ahol eme növények kiváló rejteket biztosítanak a ragadozóknak.<ref name=Sinclair>{{cite book |last1 = Jarman |first1 = P.J. |last2 = Sinclair |first2 = A.R.E. |editor1-last = Sinclair |editor1-first = A.R.E. |title = Serengeti, Dynamics of an Ecosystem |chapter = Feeding strategy and the pattern of resource partitioning in ungulates |year = 1984 |publisher = University of Chicago Press |location = Chicago, US |isbn = 978-0-226-76029-2 |pages = 130–63 |editor2-last = Norton-Griffths |editor2-first = M. |url = {{Google Books|id=ffLvZbZYpr0C|page=130|plainurl=yes}} |oclc = 29118101}}</ref> Egy megfigyelés szerint, ott, ahol az [[afrikai elefánt]]ok ''(Loxodonta africana)'' ritkítják az erdőket, helyet csinálva a bozótosoknak, az impala száraz évszaki táplálkozásának ideje meghosszabbodik. Korábban, több és nagyobb [[Baikiaea]]-erdők léteztek; ezek pedig kevés táplálékot nyújtottak az impalának, de amiutánmiután az elefántok ritkítani kezdték eme erőketerdőket, az impala állományok több táplálékhoz jutottak. A Baikiaea-erdőket felváltották a [[kapri]]-bozótosok ''(Capparis)'', melyek kiváló táplálékforrássátáplálékforrásává váltak ennek az antilopnak.<ref>{{cite journal |last = Rutina |first = L.P. |last2 = Moe |first2 = S.R. |last3 = Swenson |first3 = J.E. |title = Elephant ''Loxodonta africana'' driven woodland conversion to shrubland improves dry-season browse availability for impalas ''Aepyceros melampus'' |journal = Wildlife Biology |date = 2005 |volume = 11 |issue = 3 |pages = 207–13 |doi = 10.2981/0909-6396(2005)11[207:ELADWC]2.0.CO;2 |year = 2005 }}</ref>
