„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
bővítés |
||
64. sor:
A [[17. század]]ban a hegy gyakran szerepelt a hazai [[boszorkányüldözés|boszorkányperekben]], mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „''szentgellértre való járásnak''” nevezték el.
[[1715]]-ben épült fel a [[gellért-hegyi kálvária]], mely – az évszázadok során többször felújítva – [[1951]]-ig létezett.<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/02000/02007/00041/pdf/EPA2007_bp_regisegei_37_2003_297-301.pdf |title=A gellérthegyi kálvária |accessdate=20170605 |author=Pető Mária |year=2003 |work=Budapest régiségei XXXVII |publisher=[[Országos Széchenyi Köynvtár]] |pages=297–301 |language=magyar }}</ref>
[[1847]]-ben a budai közgyűlés, [[Döbrentei Gábor]] javaslatára a [[dűlőkeresztelő]] alkalmával a hegynek a ''Kelen-bérc'' nevet adta, így „hivatalosan” ma is ez a hegy neve.<ref name="Szülőföldünk, Budapest 1975" />
| |||