„Montenegró” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a NATO tagja
45. sor:
| megjegyzés = Egyoldalúan vezette be az eurót.<br />{{Montenegró-térkép}}
}}
'''Montenegró''' ([[montenegrói nyelv|montenegróiul]] ''Crna Gora'' / ''Црна Гора'') független [[állam]] [[Dél-Európa|Dél-Európában]], a [[Balkán-félsziget]]en, a volt [[Jugoszlávia]] területén. Az 5. állam, amely függetlenedett a volt Jugoszláviából. Fővárosa [[Podgorica]]. Délnyugaton az [[Adriai-tenger]], nyugaton [[Horvátország]], északnyugaton [[Bosznia-Hercegovina]], északkeleten [[Szerbia]], keleten [[Koszovó]], délkeleten pedig [[Albánia]] határolja. [[2010]]. december 17. óta az [[Európai Unió]] hivatalos tagjelöltje,<ref name="tagjelölt">[http://www.euractiv.hu/bovites/hirek/montenegro-az-eu-uj-tagjelltje-003097 Montenegró, az EU új tagjelöltje], Euractiv.hu 2010. december 18.</ref> valamint [[2017]]. június 5-étől válik hivatalosan a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] huszonkilencedik tagállamávátagállama.<ref>{{cite web|url=http://index.hu/kulfold/2017/05/09/nato_montenegro_bovites/ |title=Új taggal bővül a NATO |publisher=index.hu |accessdate=2017-05-09}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.hirado.hu/2017/06/05/a-nato-tagjava-valik-montenegro/ |title=A NATO tagjává válik Montenegró |publisher=hirado.hu |accessdate=2017-06-05}}</ref>
 
A ''Crna Gora'' elnevezés ''fekete hegy''et jelent, vagyis ''a fekete hegyek országa''. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek [[újlatin nyelvek|újlatin]] fordítása, a Montenegró honosodott meg (''monte''=hegy, ''negro''=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: ''Kara Dağ''. Ugyanakkor a ''gora'' szó a délszláv nyelvekben ''erdő''t is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet ''fekete erdőnek'' is értelmezni.<ref>Сравнительно-историческая грамматика славянских языков Курс лекций Новосибирск 2011, 16-17. о. http://www.nsu.ru/xmlui/bitstream/handle/nsu/1217/Щеглова_КЛ_Сравнит.-ист. грам.pdf</ref>