„Mértani közép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Képarány: Visszaverődés elleni védelem, Jelfeldolgozás |
→Arányos növekedés: pénzügyek |
||
165. sor:
Ha a mértani középpel számolunk, akkor a 80%-os növekedés megfelel az 1,80-nal való szorzásnak. Hasonlóan a többi tényező 1,166666 és 1,428571, ezek mértani közepe <math>\sqrt[3]{1.80 \times 1.166666 \times 1.428571} = 1.442249</math>. Az átlagos növekedés évi 44,2249%. Azaz 100 naranccsal kezdve ezzel a növekedéssel a végeredmény 300 narancs, ahogy kell.
A mértani közepet több pénzügyi index számítására is használták, éppen e tulajdonsága miatt; például az FT 30 index számításához a múltban és az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban használt "RPIJ" kiszámításához az infáció mérésére. Ezzel az indexek mozgása jobban mérhető, mint számtani középpel.<ref name="Rowley 1987">{{cite book |title=The Financial System Today |first=Eric E. |last=Rowley |publisher=Manchester University Press |year=1987 |isbn=0719014875 }}</ref>
===Társadalomtudományok===
A United Nations Human Development Indexet 2010 óta mértani középpel számolják, mivel jobban tükrözi a különböző dimenziójú statisztikák összehasonlítását. Így például a születéskor várható élettartam 1%-os csökkentése ugyanúgy csökkenti 1%-kal a HDI-it, mint a jövedelem vagy a képzettség ugyanekkora csökkenése. A számtani középhez képest jobban figyelembe veszi az eltérést az átlagtól.<ref>http://hdr.undp.org/en/statistics/faq/</ref> Jegyezzük meg, hogy mivel az adatok között vannak olyanok, amiket nem a fenti módon normalizáltak, hanem statisztikailag végezték a normalizálást, azaz:
| |||