„Gesta Romanorum” változatai közötti eltérés

| megírásának időpontja = [[13. század|13.]]–[[14. század]]

| külső hivatkozás = <small>http://www.slu.edu/colleges/AS/languages/classical/latin/tchmat/readers/gr/gr1.html
}}

A '''Gesta Romanorum''' (a. m. ''A rómaiak viselt dolgai'') egy középkori novellagyűjtemény neve. Eredetileg a XIII. században megjelenő új szerzetesrendek ([[ferencesek]], [[domonkosok]]) prédikációiban szereplő és a laikus hívők erkölcseinek nemesítésére szolgáló történeteket tartalmazott – ennek megfelelően majd mindegyik novellában megtalálható valamilyen bibliai tanítás [[példázat|példázata]]a. A gyűjtemény tartalma emiatt állandóan változott: egyes történeteket az éppen aktuális prédikációk igényeinek megfelelően átdolgoztak, új történeteket eszeltek ki, régieket elhagytak. Idővel az erkölcsi mondanivaló is háttérbe szorult, emiatt a Gesta Romanorumba tartozó novellák a középkori világi irodalom népszerű alkotásaivá kezdtek válni, melyek megtermékenyítően hatottak a későbbi századok írói, költői számára.

A novellás-gyűjtemény először egy [[1342]]-is ''innsbrucki'' kéziratban bukkan föl – ezt a változatot [[1890]]-ben adta ki ''Willhelm Dick''. A mű elterjedtségét és sikerét jelzi, hogy több, mint száz kéziratban maradt fenn. [[1472]]-ben adják ki először latin nyelven nyomtatásban, de időközben már a nemzeti nyelvekre is átültették: [[1414]]-ben németül, [[1420]]-ban angolul és [[1444]]-ben csehül is olvasható volt. A latin kiadást [[1872]]-ben ''Hermann Oesterley'' adta ki újra. A reformáció is szívesen felhasználta a moralizáló tendenciájú történeteket, de van rá példa, hogy ekkor már sokszor el is hagyják a példázatokat, és csak a történet él tovább. [[Rotterdami Erasmus]] kigúnyolja a szerinte otromba latinsággal írt bárdolatlan történeteket, ez azonban nem akasztotta meg sikerét.

Magyarországon [[1403]]–[[1424]] között [[Gyulafehérvár|Gyulafehérvárott]]ott tudunk a Gesta létezéséről. A mű egy példányát a [[Corvinák|Mátyás könyvtárából]] való [[Sztárai-kódex]] meg is őrizte, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] korából megvolt Pozsonyban és Győrben is. Egy [[1475]]-ben kelt soproni végrendelet is rendelkezik az örökhagyó tulajdonában lévő Gestáról. A mű első magyar fordítója [[Haller János]], Torda megye főispánja, aki [[1681]]–[[1682]]-es tordai fogsága idején fordította le magyarra a művet, melyet [[1695]]-ben [[Misztótfalusi Kis Miklós]] adott ki nyomtatásban. A XVIII–XIX. századokban egyaránt 3-3 kiadást ért meg. A legteljesebb kiadás az [[1900]]-ban [[Katona Lajos]] által készített volt.