„Hanuš Haugvic z Biskupic” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Hanuš Haugvic z Biskupic''', a '''fekete Haugwitz''' néven is említett cseh zsoldosvezér, akiről a [[fekete sereg]]et elnevezték [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halála után.
 
Mátyás halála után [[1490]]-ben háború indult a magyar trónért [[II. Ulászló magyar király|Ulászló]] cseh király, öccse [[I. János lengyel király|János Albert]] lengyel herceg és [[I. Miksa német-római császár|Miksa]] római király között. Utóbbit atyja, [[III. Frigyes német-római császár]] is támogatta. A magyar-német háború a [[pozsonyi béke (1491)|pozsonyi békéig]] tartott. Ekkor Ausztria jelentős területeit még a magyar haderő tartotta kezében, Mátyás volt cseh zsoldosaival egyetemben. '''Haugvic''' [[Eggenburg]] királyi kapitánya volt ekkor II. Ulászló szolgálatában. A béke értelmében ki kellett volna vonulnia a városból decemberig, de ő ezt csak [[1492]] tavaszán tette meg, amikor rendeződtek elszámolási vitái – főleg az elmaradt zsold ügyében – Ulászlóval.<ref name="Neumann">{{CitPerrefhely|szerző=Neumann Tibor |cím=Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán |alcím=A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492) (Második közlemény) |periodika=Századok |év=2011 |oldal=293–347 |évfolyam=145 |szám=2}}</ref>
 
[[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] valószínűleg a [[pozsonyi béke (1491)]] után nevezte ki a „király cseh hadseregének kapitányává” (''capitaneus gencium nostrarum Bohemicalium''), s ezután [[I. János magyar király|Szapolyai János]] főkapitánnyal együtt kiverte az országból az utolsó trónkövetelőt, [[I. János lengyel király|János Albert]] lengyel herceget, felette az [[eperjesi csata|eperjesi csatában]] döntő győzelmet aratva [[1492]]. [[január 1.|január 1]]-jén.<ref name="{{refhely|Neumann"/>}}
 
==Jegyzetek==