„Kasztrált (énekes)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
14. sor:
A kasztráltak fénykora az 1700-as évekre esett, a legnépszerűbb zeneszerzők írtak szerepeket a számukra, s egy-egy opera előadása elképzelhetetlen volt akkoriban valamely jó nevű „castrato” produkciója nélkül. Ennek megfelelően a legjobb kasztráltak csillagászati összegeket kerestek, amellett pedig a társasági élet rajongott központi alakjai is voltak. A házasságot a vallás tiltotta számukra, ám mindkét nem számára kedvelt partnereknek számítottak, és feltehető, hogy nem mindegyikük vesztette el teljesen szexuális képességét.
 
A 18. század végén, a közízlés változása valamint a szociális irányváltás a kasztráltak működése végét jelentette. Az utolsó híres énekes [[Giovanni Battista Velluti]] volt. Számára írta [[Giacomo Meyerbeer|Meyerbeer]] 1824-ben a ''Mózes Egyiptomban'' című operájának főszerepét. Az egyesült [[Olaszország]] kialakulása (18601870) után törvényen kívül helyezték a kasztrálást, a korábban bevezetett francia törvények mintájára. 1878-ban [[XIII. Leó pápa]] megtiltotta új kasztráltak alkalmazását egyházi kórusokban, így számuk jelentősen lecsökkent. 1903-ban [[X. Piusz pápa]] véglegesen betiltotta a kasztráltak foglalkoztatását. Az utolsó kasztrált, aki a Sixtus-kápolna kórusában énekelt, [[Alessandro Moreschi]] volt.
 
A legnevesebb kasztráltak valamennyien koruk ünnepelt sztárjai voltak, így [[Farinelli]], [[Senesino]], [[Gaspare Pacchierotti]], [[Girolamo Crescentini]], [[Antonio Bernacchi]] és [[Gaetano Maiorano]]. A kasztráltak szerepkörét napjaink operaszínpadi gyakorlatában [[szoprán|koloratúrszoprán]] vagy [[mezzoszoprán]] énekesnők, vagy [[kontratenor]]ok éneklik.