„Dögkeselyű (film)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető átírása, cselekmény és érdekességek hozzáadása |
|||
1. sor:
{{Film infobox
| cím = Dögkeselyű
| kép = Dogkeselyu.jpg
| képaláírás =
| rendező = [[András Ferenc]]
| producer =
| alapmű = [[Munkácsi Miklós]]: ''[[Kihívás (regény)|Kihívás]]'' című regénye
| műfaj = [[Bűnügyi film]]<br>[[Akciófilm]]<br>[[
| forgatókönyvíró = András Ferenc
| főszereplő = [[Cserhalmi György]]
29 ⟶ 28 sor:
}}
A '''''Dögkeselyű''''' [[András Ferenc]] [[1982 a filmművészetben|1982]]-ben bemutatott, [[Munkácsi Miklós]]: ''[[Kihívás (regény)|Kihívás]]'' című regénye alapján készült
A ''Dögkeselyű'', melynek története a [[Cserhalmi György]] által játszott diplomás taxisofőr bosszúját mutatja be az őt meglopó öregasszonyok ellen, kritikailag az egyik legelismertebb magyar bűnügyi film. A filmnek tulajdonított erények közül számos kifejezetten a [[Magyar Népköztársaság|szocializmus]] alatt készült magyar bűnügyi filmek kontextusában nevezhető érdemnek, bár ezek hozzájárulnak ahhoz is, hogy a ''Dögkeselyű'' általánosabb értelemben vett műfaji filmként is megállja a helyét. András Ferenc alkotása olyan korban és (kultúrpolitikai) közegben készült, melyben komolyan vehető, „igazi", hiteles bűnügyi filmek nem készül(het)tek.<ref>{{cite web |title=Magyar kopó (Hazai bűnfilmek)|author=Kolozsi László|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=10095|accessdate = 2017-06-14}}</ref><ref>{{cite web |title=Krimi magyar módra. A bűn története.|author=Koltai Ágnes|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5692|accessdate = 2017-06-14}}</ref> Ennek az a kultúrpolitikai paradigma a magyarázata, mely szerint „a szocializmus világában nincs jelen a bűn: a bűnelkövető külföldről érkezik, az ellenséges kapitalista világ ügynöke vagy 1956-os magyar disszidens. Másrészt a szocializmus világában nincs jelen a magánnyomozó: a bűnüldözés feladatát szervezett és kollektív formában állami testület látja el."<ref>{{cite web |title=A népszerű filmkultúra az államszocializmus korában. A magyar bűnügy példája.|author=Gelencsér Gábor|publisher=Hungarológiai Közlemények|pages=7|url=http://epub.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/article/view/1813/pdf|accessdate = 2017-06-14}}</ref> Ezzel szemben a ''Dögkeselyű'' alaphelyzete éppen az, hogy a rendőrség nem látja el a feladatát, s emiatt veszi fel főhőse az igazságosztó szerepét. Emellett a film történetében a bűn nem külföldről érkezik, hanem úgy van bemutatva, mint ami szerves része a társadalomnak.<ref>{{cite web |title=Neophron percnopterus. András Ferenc: Dögkeselyű.|author=Réz András|publisher=Filmkultúra|year=1982|issue=4|pages=60–61|url=http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/12031/default/doc_url/1982_4sz.pdf|accessdate = 2017-06-14}}</ref> „A nyolcvanas évek Budapestjén – így szól az állítás mozgóképnyelven - a kicsi- és nagy törvénysértés, a vagány stiklik, és halálos szélhámosságok most már egyszerűen őshonosak."<ref name="Hirsch">{{cite web |title=András Ferenc: Dögkeselyű.|author=Hirsch Tibor|publisher=Filmhu|url=http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/dogkeselyu-1982-filmtortenet-elemzes.html|accessdate = 2017-06-14}}</ref> A filmben továbbá a hiteles környezetrajz dokumentáris elbeszélői hitelességgel párosul, mely „súlyt és mélységet ad neki."<ref name="Baron">{{cite web |title=Budapesti ragadozók (Dögkeselyű)|author=Báron György|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6993|accessdate = 2017-06-14}}</ref> Mindemellett a film legnagyobb erénye, hogy „feszült és izgalmas"<ref name="Baron"/>, úgy van vágva és fényképezve, dialógusai olyan feszesek, mintha Hollywoodban készült volna.<ref name="Hirsch"/>
András Ferenc művét az 1983-as [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]]on [[Arany Medve|Arany Medvére]] jelölték, de végül csak közönségdíjat nyert, illetve a filmben nyújtott alakításáért Cserhalmi György elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját 1983-ban.
A filmet az akkori időkben olyan sötét hangulatúnak tartották, hogy több szocialista országban bizonyos jelenetei (elsősorban a legvége) nélkül engedték csak levetíteni.<ref>[http://index.hu/video/2012/04/22/dogkeselyu/] Interjú Cserhali Györggyel</ref>▼
==Cselekmény==
{{cselekmény}}
Simon József ([[Cserhalmi György]]) válása után felhagy mérnöki állásával, és taxizni kezd, hogy vissza tudja fizetni adósságait. Egy nap két idős hölgyutas ellop tőle tízezer forintot, főnöke és a vallomását felvevő rendőr azonban nem hisznek neki. Megpróbál kölcsön kérni ismerőseitől, de még szülei is csak egy csekélyebb összeggel tudják kisegíteni. Szeretője, Ági, idősebb kitartójától, Dr. Árpitól próbál pénzt szerezni Simonnak, aki óránként ránéz ponyvával letakart Ladájára; egyik munkatársa pedig a félillegalitásban működő maszek karosszérialakatoshoz, Kowarski Elődhöz irányítja pénzért.
Simon, mialatt a férfira vár annak budai villájában, Kowarskinével való beszélgetése során rájön, hogy a két hölgy a fuvar alatt arról beszélt, hogy Jeromos nevű kutyájuk elszökött tőlük. Apróhirdetések alapján sikerül rátalálnia az egyik elkövetőre, Halmosnéra, akinek azt hazudja, hogy megtalálta Jeromost. A hölgy tacskóját eddigre már ténylegesen megtalálta egy nő, de Halmosné belemegy, hogy egy óra múlva mindkét megtalálóval találkozzon, hogy kiválaszthassa, melyik az ő kutyája. Simon kimegy Halmosné rózsadombi villájához, és átveszi a tacskót a nőtől, majd bemegy a városba, és telefonon megzsarolja Halmosné lányát: tízezer forintot követel a tacskóért. Este ellop egy taxit, majd miután sikerül leráznia az őt üldöző taxikat és rendőröket, kicseréli Dr. Árpi Ladáját a lopott taxira.
Másnap reggel Simont behívják a rendőrségre, hogy újra kihallgassák. Kiderül, hogy az őt kifosztó két hölgy profi zsebtolvaj, akik nagyobb temetéseken fosztják ki áldozataikat. Egyikük (Halmosné) már az ötvenes években is ismert volt Részvét Mici néven, azonban ő 1956-ban disszidált. Ezután találkozik Cecíliával, Halmosné lányával. A találkozó során felhívja Halmosnét, és a rendőrségen kiderült információk alapján immár százezer forintot kér Jeromosért. Azzal zsarolja meg, hogy ha nem kapja meg a pénzt, feljelenti a rendőrségen. Mivel a hölgy biztos benne, hogy nem találnának ellene bizonyítékokat, és büntetlen előélete miatt nem ítélnék el, így nem hajlandó fizetni.
Simon a beszélgetés után budaörsi vityillójába viszi Cecíliát, hogy átadja neki a kutyát, de odaérve leüti és megkötözi a lányt. Miután magához tér, Simon diktafonra mondatja követelését: a lányért és a kutyáért egymillió forintot kér. Szembesíti őt anyja bűnözői életvitelével, és Cecília lassan belátja, hogy jelenlegi életszínvonalukat nem elhunyt apja örökségéből tartják fent évek óta. Simont immár nem a pénz érdekli, hanem az, hogy megbüntesse kirablóit. ''„Életemben először végigcsinálok valamit"'' – mondja, nyomatékot adva szándékának.
Telefonon lejátssza a hangfelvételt Halmosnénak, és figyelmezteti, hogy ne értesítse a rendőröket, különben a pénz kifizetésétől függetlenül megöli a lányt. Halmosné ezután rögtön kihívja a rendőröket, akik már jelen vannak, amikor legközelebb felhívja a férfi: szándéka komolyságának jeléül elárulja Cecília autójának helyét, melyben megtalálják a döglött tacskót. Simon ezután különböző helyekről hívja fel a hölgyet, hogy leegyeztessék a pénz átadásának helyét és idejét, a rendőrök pedig bár bemérik a hívások helyeit, a férfi mindig időben eltűnik előlük. Simonnak sikerül kijátszania a rendőröket a pénz átadásánál is – a lopott Ladát vezetve veszi ki a hölgy kezéből a pénzt tartalmazó aktatáskát, és sikeresen lerázza az őt követő rendőrautókat.
A Ladát Kowarskinak viszi, akivel először abban egyeztek meg, hogy hoz neki egy autót, amiért fizet, másodjára pedig abban, hogy ír Simonnak egy adásvételi szerződést a budaörsi telekről háromszázezer forint értékben, és a Ladát megkapja ingyen. Kowarski egyből szétszedeti az autót, Simon pedig átöltözik: leveszi bordó dzsekijét, és ballonkabátot húz. Az ellene nyomozást vezető rendőrök, akik reggel kihallgatták a lopás ügyében, épp a bordó dzseki alapján jönnek rá, hogy az emberrabló Simon, és hogy Halmosné nem más, mint Részvét Mici. A hölgy, miután Simon felhívja, hogy a rendőrök értesítése miatt megöli Cecíliát, hajlandó vallomást tenni a rendőröknek saját ügyében, csak azt szeretné, hogy mentsék meg lányát.
Simon az adásvételi szerződéssel együtt átadja a háromszázezer forintot Katinak, volt feleségének, majd búcsút vesz fiától is. A hétszázezret tartalmazó aktatáskát egy taxiban hagyja, a budaörsi telkére pedig egy másik taxival viteti ki magát. Mivel nem fizet a taxisnak, az kihívja a rendőröket. Simon a telkére rohan, és elengedi Cecíliát, aki dögkeselyűnek nevezi. Simon nem ért vele egyet: ''„Én egy alapvető dologban eltérek tőlük. A keselyű nem zabálja magát szánt szándékkal halálra."'' A férfi tehát számot vetett tetteivel, és miután a lány távozik, felrobbantja magát a viskóval együtt, még mielőtt a rendőrök kiérnének a telekre.
{{cselekmény vége}}
==Szereplők==
46 ⟶ 59 sor:
* [[Szabó László (filmrendező)|Szabó László]] (Kovács százados)
* [[Udvaros Dorottya]] (Ági)
* [[Pap Vera]] (Kati, Simon volt felesége)
* [[Bács Ferenc]] (Kowarski Előd)
* [[Ajtai Andor György]] (Dr. Árpi)
* [[Katona János (színművész)|Katona János]] (Gyetvai nyomozó)
* [[Hollósi Frigyes (színművész)|Hollósi Frigyes]] (Nyomozó)
62 ⟶ 75 sor:
;További szereplők
[[Barbinek Péter]], [[Bódis Irén]], [[Gép Károly]], [[Halmágyi Sándor (színművész)|Halmágyi Sándor]], [[F. Kiss László
== Érdekességek ==
▲* A filmet az akkori időkben olyan sötét hangulatúnak tartották, hogy több szocialista országban bizonyos jelenetei (elsősorban a legvége) nélkül engedték csak levetíteni.<ref>[http://index.hu/video/2012/04/22/dogkeselyu/
* Cserhalmi György 20000 forintot kapott a filmért, épp kétszer annyit, mint amennyit az általa játszott karaktertől ellopnak a filmben.<ref name="Index">{{cite web |title=Cserhalmival kéne folytatni a Dögkeselyűt|author=Gőzsy Kati|publisher=[[Index]]|url=http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/04/22/cserhalmival_kene_folytatni_a_dogkeselyut/|accessdate = 2017-06-14}}</ref>
* Ez volt az első magyar film, amiben [[steadicam]]et használtak.<ref name="Index"/><ref name="valasz">{{cite web |title=Hol alszik a gorilla?|author=Somogyi Marcell|publisher=valasz.hu|url=http://valasz.hu/kultura/hol-alszik-a-gorilla-57114|accessdate = 2017-06-14}}</ref>
* A film végi üldözéses jelenetet a [[Kerepesi út]]on vették fel útvonalbiztosítás, rendőri kíséret nélkül.<ref name="Index"/>
* A [[Totalcar.hu|Totalcar]] 2012-ben újraforgatta a filmvégi üldözésjelenetet.<ref name="Index"/>
* András Ferenc 1994-es filmje, a ''[[Törvénytelen]]'' egyfajta "folytatás-próbálkozása" a ''Dögkeselyűnek''.<ref name="Index"/>
* A filmnek musical változata is készült, melyet 2014. december 7.-én mutattak be a [[Madách Színház]]ban.<ref>{{cite web |title=Lecsap a Dögkeselyű a Madách Színházra|publisher=szinhaz.hu|url=http://szinhaz.hu/2014/11/28/lecsap_a_dogkeselyu_a_madach_szinhazra|accessdate = 2017-06-14}}</ref>
* [[Perczel Zita|Perczel Zitát]] a rendező ezzel a filmmel csábította haza Olaszországból<ref name="valasz"<ref name="Index"/>
* Simon szülei az 1934-es [[Meseautó (film, 1934)|Meseautót]] nézik, amikor meglátogatja őket, melynek főszereplője Perczel Zita.
== Filmes bakik ==
71 ⟶ 95 sor:
== Díjak, jelölések ==
** díj: ''Berliner Morgenpost'' olvasói zsűrijének díja
** jelölés: [[Arany Medve
* Magyar Filmkritikusok Díja (1983)
** Legjobb férfi alakítás díja (Cserhalmi György)
==Jegyzetek==
==További információk==▼
{{Jegyzetek}}
▲==További információk==
* {{PORT.hu-film|480|Dögkeselyű}}
* {{IMDb cím|0083865|Dögkeselyű}}
* {{cite web |title=Dögkeselyű - MaNDA |url=http://mandarchiv.hu/tart/jatekfilm?name=jatekfilm&action=film&id=80000965 |accessdate=2017-06-14}}
* [[Puzsér Róbert]] - Dinnyés Gergely: ''[https://www.youtube.com/watch?v=eSBRJhFI4Os A hét mesterlövésze / Dögkeselyű (1/2)]'', ''[https://www.youtube.com/watch?v=Ls-vUeBUp-c 2/2]''
| |||