„Csicsó (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: 2017 |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Története: régészet |
||
32. sor:
== Története ==
Az Alsó-Csallóközben [[Ebenhöch Ferenc]] kanonok is gyűjtött régészeti leleteket, köztük Csicsóról is.<ref>[[Reiszig Ede]] 1907:
[[1172]]-ben említi oklevél először ''Chichou'' alakban, ekkor a [[Pannonhalma|pannonhalmi]] bencés kolostor kapta adományba. [[1268]]-ban a komáromi vár tartozéka, majd a gróf [[Pálffy család|Pálffy]]ak és a [[Kálnoky család|Kálnoky]]ak az urai. A 13. századból fennmaradt feljegyzések szerint lakói halászattal foglalkoztak. A [[15. század]]ban két falu is létezett itt: ''Alsó-'' és ''Felsőcsicsó.'' 1433-ban Héderváry Miklós fia Lőrinc kapta adományba.<ref>DLDF 90970</ref> Bár a töröknek nem volt adófizetője, több támadás is érte. [[1657]]-ben a [[Zichy család]] kezére került, ugyanebben az évben a [[Fél (település)|féli]] reformátusok az érseki üldözés elől menekülve Csicsón telepedtek le. [[1682]]-ben ide is elért az ellenreformáció és megszüntették a református eklézsiát. Határában zajlott a Thököly-felkelés egyik ütközete. A 18. század elején a csicsóiak (Komárom vármegye többi falujával együtt) a kurucokat támogatták. Ekkor pestisjárvány is pusztított itt. [[1787]]-ben 110 házat és 714 lakost írtak össze Csicsón.▼
[http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/16.html Komárom vármegye története]</ref> Ezek egy részét a győri katolikus gimnázium iskolai gyűjteményének ajándékozta.<ref>1889 Értesítő a Pannonhalmi Sz.-Benedek-rend Győri Főgymnásiumáról. Győr, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Gyor_09794_bences_gimnazium_09829_1888/?pg=139&layout=s 136.]</ref> A falu régészeti hagyatékának egy része magángyűjteményekben kallódik el.<ref>[http://csicso-nagy.uw.hu/hirmondo/csicso-2014-marcius-v3%20press.pdf Nagy Géza 2014: Régészeti leletek. Csicsói Hírmondó 2/1, 7]; [http://csicso-nagy.uw.hu/fo-o-Csicso-NAGY-A/csicso-tortenet.htm Csicsó rövid története];
[http://www.unipo.sk/public/media/27100/Historia_Ecclesiastica_2017_1.pdf Lévai 2017, 76-77.]</ref> Kécspusztáról kora vaskori szórványleletek ismertek.<ref>Barta, H. J. - Willvonseder, K. 1934: Zur Ur- und Frühgeschichtlicher Besiedlung der Grossen Schütt. Sudeta 10, Abb. 1: 1-5; Müller, S. 2012: Smolenice-Molpír, Sereď und Ratkovce - Studien zu Siedlungen der frühen Eisenzeit in der Südwestslowakei. Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie 220, list 11: 56; Ďurkovič Éva 2016: [http://doktori.btk.elte.hu/hist/durkoviceva/diss.pdf A Kárpát-medence északnyugati részének településszerkezete a kora vaskor középső és kései szakaszában. ELTE disszertáció. Budapest, 173.]</ref>
▲[[1172]]-ben említi oklevél először ''Chichou'' alakban, ekkor a [[Pannonhalma|pannonhalmi]] bencés kolostor kapta adományba.
[[Fényes Elek]] Komárom vármegye leírása című munkájában (1848) így ír a faluról: ''Csicsó, falu, fekszik az öreg Duna közelében, ott, hol Komárom Győr vármegyével a Csiliznek Dunába folyása által határoztatik, minden hegy és halom nélküli rónaságon, Komáromtól nyugotra 3 mértföldre. Határa 5945 2/8 rész holdra terjed, mellyből belső telek 66 2/8 h., szántóföld 1204 1/8 h., kaszáló 1841 3/8 h., erdő 192 2/8 h., nádas 185 5/8 h., legelő 2160 h., lapos és mocsáros terület 300 h. Ebből jobbágysági szántóföld 879 rét 1015 hold. Egész jobbágytelek van 32 30/32 rész. Folyóvize a szomszéd Duna , mellynek áradásai ellen 2017 ölnyi töltéssel védetik; folyóerek a Csiliz és Miller. A föld minősége elsőosztálybeli, terem híres sikeres búzát, továbbá árpát, tengerit, burgonyát, hanem a rozs és zab nem díszlik. A marhatenyésztés a sok lapályos, vizenyős térség miatt, középszerű karban. Népessége 970 lélek, mely közt 50 nemes családfő; nyelvre nézve mindnyájan' magyarok ugyan, de eredetet tekintve az említett zsidókon kívül van 21 cigány is. Van itt továbbá 64 jobbágy gazda (62 református 2 r. katolikus), 55 házas zsellér (28 reform. 27 római kath.) 51 hazátlan zsellér (30 kath. 21 reform). A földmívelő gazdákon kívül vannak mesteremberek is számosan u. m. 6 molnár (2 legénnyel s 2 inassal) 2 kovács ugyan annyi legénnyel, 6 szabó egy legénnyel, 5 takács 2 legénnyel, 2 mészáros és 1 bognár. A molnárok a kolosnémai, a kovácsok és szabók a győri, a takácsok a nagy-megyeri czéhekhez tartoznak. Bolt kettő t. i. urasági és curiabéli; pálinka- és serfőzés az urasági épületben jószerű és kelendő, téglát nemcsak az uraság, hanem a curiálisták és jobbágyok is égetnek. A halászat, melly a Dunán és tavakon a birtokos gróf és curiálisták magán tulajdonuk, szép haszonnal űzetik. Egy csinos katholikus és református templomon kívül említést érdemel a grófi régibbmodorú s belől szépen bútorozott kastély , mellyhez nem nagy, de igen díszes angolizlésű kert tartozik. Az utakkal szépen rendezett erdőben fáczánok tenyésztetnek. — Főbirtokosa a helységnek gr. Zichy család, s ez időben gr. Zichy István; ezenkívül a Nagy és Pality nemes családok, mint régiadományú közbirtokosok. A grófi család birtoka áll 7 1/2 curiából s 32 jobbágy telekből; a közbirtokosoké 4 régiadományú cariából; végre a plébániához a földesúr által 1 1/2 cúria adományoztatok. Hajdan a komáromi vár s urodalom birtoka volt.'' [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Komarom_megye/Komarom_varmegye_leirasa/index.htm]
| |||