„Forum Könyvkiadó” változatai közötti eltérés

A Forum Könyvkiadó [[1957]]. február 8-án alakult meg azzal az elsődleges céllal, hogy szépirodalmi és tudományos munkákat, valamint idegen nyelvű kötetek magyar nyelvű fordítását jelentesse meg.<ref>{{Cite web|url=http://www.forumliber.rs/|title=A kiadóról - Forum Könyvkiadó|accessdate=2017-06-18|work=Forum Könyvkiadó|language=hu-HU}}</ref> Kisvártatva a [[jugoszlávia]]<nowiki/>i magyar irodalom legjelentősebb intézményévé nőtte ki magát. <blockquote>„A Forum Könyvkiadó elmúlt huszonöt esztendeje a jugoszláviai magyar irodalom és művelődés negyed évszázadával forrt össze. Nem lehet irodalmunk és művelődésünk történetéről érdemben szólni anélkül, hogy a Forum Könyvkiadó irodalmi szerepét és jelentőségét ne érintenénk… Irodalomtörténeti értékű és jelentőségű szerepről beszélünk: irodalmunk alakulástörténetére kiható, karakterét alapvetően befolyásoló, az írói pályákat mintegy megszabó volt, s létezését ma is ez jellemzi a munkájával, tevékenységével összekapcsolódott anyagi és szellemi tőke és szervezettség révén…” ([[Bori Imre]] akadémikus, a Forum 25. évfordulója kapcsán elmondott beszédében.<ref>https://www.magyarszo.rs/hu/3299/mellekletek_kilato/160923</ref>)</blockquote>Noha a Forum Könyvkiadó mindig is leginkább szépirodalmi művek gondozását vállalta magára, számos néprajzi, történeti, filozófiai, irodalomelméleti, helytörténeti munkát is megjelentetett, s ugyancsak több szótár- és lexikon-sorozatot is. Egyszerre volt a vajdasági magyarság hagyományainak továbbörökítője, s a legújabb irodalmi művek és filozófiai gondolatok terjesztője. <blockquote>"A Forum Könyvkiadó az irodalmi, a művelődési és a tudományos életben fejti ki kiadói tevékenységét, elsősorban magyar nyelven. Meghatározó és egyben megkülönböztető vonása, hogy nem szakosított kiadó, hiszen egykoron a jugoszláviai, majd immáron vajdasági magyar irodalom, művelődés és tudomány eredményeit tárja az olvasó elé. Így egyaránt vállalja a hagyományfeltárás és a legkorszerűbb törekvések támogatását, a művek kiadását, de az eredmények és törekvések felmérését is. A Kiadó – mély meggyőződésem szerint – megalakulása óta (és ez nem elkoptatott frázis) itteni, tehát vajdasági kultúránk közvetítője volt és maradt az olvasó felé, ugyanakkor az itteni soknemzetiségű kultúrák között közvetítő híd szerepét is betöltötte." (Bordás Győző, a kiadó egykori igazgató-főszerkesztője a Forum hatvanadik évfordulóján elmondott beszédéből<ref>{{Cite web|url=http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21144/Hatvan-eves-jubileumot-unnepelt-a-Forum-Konyvkiado-Intezet.html|title=Hatvan éves jubileumot ünnepelt a Forum Könyvkiadó Intézet :: Vajdaság Ma|accessdate=2017-06-19|last=Ma|first=Vajdaság|work=Vajdaság MA - Délvidéki hírportál}}</ref>.)</blockquote>

 

A Forum Könyvkiadó első megjelentetett könyve Brunet Elemér általános iskolásoknak szánt [[Szerbhorvát nyelv|szerbhorvát]] nyelvű tankönyve volt. A kezdeti időszakban olyan jelentős vajdasági magyar írók és költők munkái kerültek ki a nyomdából, mint [[Sinkó Ervin]], [[Szirmai Károly]], Gál László, [[Majtényi Mihály|Majtényi Mihály,]] [[Fehér Ferenc (költő)|Fehér Ferenc]], [[Herceg János]], Pap József, [[Kalapis Zoltán]], Varga Zoltán, [[Koncz István]], [[Gion Nándor]], [[Podolszki József]]. Tisztelegve a két háború közötti irodalomalapító előtt, [[Szenteleky Kornél]] teljes életműve olvashatóvá vált, s ugyancsak nyomdába kerültek B. Szabó György és Bori Imre írásai is. A Forumból indult szinte valamennyi vajdasági magyar író, az ún. huszonnyolcas írógeneráció éppúgy, mint a máig legjelentősebb [[Új Symposion|Symposion]]-nemzedék tucatnyi írója, költője, kritikusa, irodalomtörténésze.

 

A Forum legjelentősebb időszakát a 60-as, 70-es és a 80-as évtizedek jelentették. A könyvei ekkor több tízezres példányszámban jelentek meg, s rendre eljutottak a magyarországi és nyugat-európai olvasókhoz is. A kiadónak ekkor számos könyvsorozata futott egy időben, s közös kiadásai jelentek meg az [[Európa Könyvkiadó]]<nowiki/>val, a pécsi [[Jelenkor Kiadó|Jelenkorral]], a [[Kossuth Kiadó|Kossuth Kiadóval]], a [[Gondolat Kiadó|Gondolat Kiadóval]], az [[Akadémiai Kiadó|Akadémiai Kiadóval]]. Az elsőkötetesek ''Gemma-sorozatán'' belül jelentek meg 1976-tól Szombathy Bálint, [[Sziveri János]], [[Fenyvesi Ottó]], [[Hódi Sándor]], [[Harkai Vass Éva]], [[Thomka Beáta]], Sebők Zoltán, [[Fekete J. József]], Apró István, [[Beszédes István]], Bozsik Péter, Majoros Sándor, [[Lovas Ildikó]], Verebes Ernő és mások művei.

 

Ugyancsak a Forumnál kezdték pályafutásukat az Új-Symposion folyóirat körül gyülekező írók, költők, filozófusok és irodalmárok is. [[Tolnai Ottó]], [[Domonkos István]], [[Losoncz Alpár]], [[Faragó Kornélia]], [[Sziveri János]], [[Fenyvesi Ottó]], [[Végel László]], valamint [[Balázs Attila (író)|Balázs Attila]], [[Thomka Beáta]], [[Szombathy Bálint]], [[Kontra Ferenc]], [[Radics Viktória]], [[Fekete J. József]], [[Bicskei Zoltán]] művei a mai napig rendszeresen a Forum Könyvkiadónál jelennek meg.

 

A [[Délszláv háború|délszláv háborúk]], Jugoszlávia szétesése és az ország ellen bevezetett határzár, s az általános elszegényedés súlyos következményekkel járt a szerbiai könyvkiadásra, s különösen a kisebbségi könyvkiadókra és könyvterjesztésre. A Forum könyveit is nyomtató Forum Lap-, Könyv- és Nyomdaipari Vállalat a csőd közelébe jutott, a Forum könyvkereskedései pedig sorra bezártak. A gazdasági zárlat (embargó) bevezetésével teljes egészében megszűnt a külföldi szerzők új műveinek kiadása, mert lehetetlenné vált a szerzői jogok megvásárlása. (A nyolcvanas évek derekán, jogvásárlás tekintetében Jugoszlávia még az ötödik ország volt Európában.)

 

A Forum Könyvkiadó 2017. február 8-án ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját. <blockquote> "A Forum és a vonzásterülete mindig is egy intellektuális bázisnak számított és reprezentatív szerepe volt: - Amit ma jónak látok, hogy bele van kódolva a változás, állandó alakulásban van a koncepció, hogy működik egyfajta rugalmasság, hogy változó helyzetekből, az elmozduló kapcsolatokból, a váratlan felismerésekből mindig új és új formai variációk és értékek válnak láthatóvá. Színvonalas kapcsolati hálózatot működtet, szervez, utaztat, eseménykultúrát teremt. A mai munkatársi gárda kortárs vajdasági magyar képzőművészekkel együtt éri el, hogy a könyv, mint műtárgy minőségével és jellegével lépje túl a számszerűség minden fontosságát és tanúskodjon a kor szemléleti és művészeti változásairól. Ezért örvendetes a sok fiatal vizuális látásmód bevonása a könyves szakmába." (Részlet Faragó Kornélia ''Kiadó, kisebbség, kiadvány, kultúra'' című előadásából a Forum Könyvkiadó 60. évfordulóján tartott ünnepségen.<ref>{{Cite web|url=http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21144/Hatvan-eves-jubileumot-unnepelt-a-Forum-Konyvkiado-Intezet.html|title=Hatvan éves jubileumot ünnepelt a Forum Könyvkiadó Intézet :: Vajdaság Ma|accessdate=2017-06-19|last=Ma|first=Vajdaság|work=Vajdaság MA - Délvidéki hírportál}}</ref>'')''</blockquote>

 

* A 100. kiadás (1961.) Krv i zlato [Versek] Ady Endre Vér és arany című verseskötetének kétnyelvű kiadása. A verseket Danilo Kiš fordította szerbhorvátra

* Az 500. kiadás (1966.) – Sinkó Ervin Tizennégy nap és Majtényi Mihály Garabonciás és Bige Jóska házassága (regények)

* Az 1000. kiadás (1975.) – Burány Nándor Hadjárat (regény)

* A 2000. kiadás (1998.) – Bori Imre A jugoszláviai magyar irodalom története

 

A Forum Könyvkiadó évente három díjat oszt ki: a [[Híd Irodalmi Díj|Híd Irodalmi Díjat]], a [[Forum Képzőművészeti Díj|Forum Képzőművészeti Díjat]] és a [[Vajdasági Magyar Művészeti Díj|Vajdasági Magyar Művészeti Díjat]].

 

* Steinitz Tibor (1957–62)

* Németh P. István (1962–67)

* Németh Ferenc (2007–2012)

* [[Virág Gábor|Ifj. Virág Gábor]] (2012–)

 

== Jegyzetek ==

{{jegyzetek}}