Wikipédia

„Fehérvári jog” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:III István.jpg|230px|bélyegkép|jobb|A jogadományozó [[III. István magyar király|III. István]] királlyá koronázása. A [[Képes krónika]] miniatúrája]]
A '''fehérvári jog''' a magyar városok jogalapját képező szabadságjogcsalád, melyet elsőként a [[Magyar Királyság]] világi központjánakfővárosának számító [[Székesfehérvár]] kapott meg, amely ezzel első modern városunkká vált. A hagyomány szerint már [[I. István magyar király|I. István királytólkirály]]. Azellátta különleges jogokkal székhelyét, az írásos emlékek bizonyítéka szerint azonban az első igazi városi szabadságjogokat [[III. István magyar király|III. István király]] adományozta Fehérvárnak a [[12. század]] közepén, majd [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] erősítette azt meg [[1237]]. évi [[Kiváltság|privilégiumával]]. Székesfehérvár valószínűleg már jóval régebben elnyert bizonyos megkülönböztető jogokat, hiszen első királyunk az ország világi központjának szánta első számú székhelyét.
 
Magyarországon a valódi városiasodás ugyan évszázados késéssel indult meg, a fehérvári jog a korabeli [[Európa|Európában]] mégis igen korszerűnek és időtállónak számított, hiszen a kiváltságolt városok sokféle funkciójú, változatos jogokkal, összetétellel, építkezési móddal rendelkeztek.<ref>History, a világtörténelmi magazin - Városaink kezdetei (VII. évf. 4. szám, 26. old.)</ref> A [[13. század]] közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést nem lehetett városnak tekinteni, ennél fogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló [[budai jog]]gal egyetemben
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fehérvári_jog”