„Rakovszky István (politikus)” változatai közötti eltérés

NagyrákóiIdősb nagyrákói és nagyselmeci idősebb '''Rakovszky István''' ([[Bécs]], [[1858]]. [[június 16.]] – [[Nagyselmec]], [[1931]]. [[augusztus 12.]]) földbirtokos, politikus. 1920. február 18. és 1921. július 30. között a Nemzetgyűlés elnöke.<ref>{{citeweb|url=http://parlament.hu/elnok/tort_elnok/rakovszky.pdf|title=Rakovszky István életrajza|publisher=Parlament.hu|accessdate=2012-4-5}}{{dead link}}</ref>

Pozsonyban végezte a középiskolát, majd a jogakadémiát. Katonának állt, ám betegség miatt le kellett szerelnie, s [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] ment gyógyíttatni magát. Miután hazaérkezett, gazdálkodással foglalkozott nagyselmeci (Liptó vármegye) birtokán, egyúttal a vármegyei ellenzékhez is csatlakozott. Az egyházpolitikai küzdelmek idején megalapította a [[Néppárt]]ot, ennek programjával 1896-ban országgyűlési képviselő, valamint a delegáció néppárti tagja lett. 1899. február 26-án aláírta pártja nevében a megegyezést, melyet [[Széll Kálmán (politikus)|Széll Kálmán]] miniszterelnökkel kötött. 1901-től 1918-ig a csornai kerület országgyűlési képviselője volt, 1903-tól pedig a Néppárt alelnöki tisztjét töltötte be, és a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának is tagja volt. 1905-től 1909 szeptemberében bekövetkezett lemondásáig a képviselőház alelnöke volt. Rakovszky volt az elnökeelnök az 1906. február 19-iki ülésen, melyamely indítványára felbontatlanul küldte vissza a föloszlató királyi kéziratot [[Nyíri Sándor]] királyi biztos részére. 1907-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, 1909 szeptemberének végén alelnöki tisztségéről lemondott. 1916-ban a király előtt szerepelt, mint az ellenzéki pártok egyik bizalmija, a hősök választójogának megadását indítványozta. 1918-ban a magyar kormánynak volt megbízottja a D-i hadsereg főparancsnokságán. Szeptemberben, az összeomlást követően hangot adott királyhűségénakkirályhűségének, majd visszavonult a politikától. 1919-ben a [[tanácsköztársaság|kommün]] ideje alatt elfogták és megsemmisítették az iratait. 1920-ban [[Veszprém]]ben a Ker. Nemzeti Egyesülés programjával lett nemzgyűlési képviselő, majd a nemzetgyűlés elnöke, mely posztról 1921 júliusában lemondott a kisgazdapárt bizalmatlansága okán. Elnöksége utolsó napján sértő levelet írt számára [[Prónay Pál]] alezredes, ezért Prónayt 10 napi szobafogságra ítélte a felettese. [[1921]]. [[szeptember 25.|szeptember 25]]-én]] ellenzékiségén felháborodott [[Kövér Ibrahim György]] v. főhadnagy, és többször is rálőtt a Ház egyik karzatáról, ám nem sebesítette meg őt. [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] király október 10-én repülővel érkezett [[Magyarország]]ra, Rakovszky ekkor csatlakozott hozzá, s a király miniszterelnökké nevezte ki. Október 25-én, Tatán a puccsot leverő csapatok elfogták IV. Károllyal együtt, s felségsértés vádjával [[1922]]. január 4-éig őrizték a pestvidéki törvényszék fogházában. Miután kiszabadult, szembefordult a kormánnyal, elsősorban [[Tomcsányi Vilmos Pál]] igazságügy-miniszter, [[Vass József (politikus)|Vass József]] kultuszminiszter és [[Nagyatádi Szabó István]] ellen intézett támadást. Tomcsányival párbajozott is. [[1922]]. [[január 15.|január 15]]-én]] belépett a legitimista [[Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt]]ba, ezen pártennek programjával lett 1922-től 1927-ig a szécsényi[[szécsény]]i kerületi nemzetgyűlés képviselője.

1899. október 1-jétől 1901. december 6-ig a Néppárt c. képes hetilap felelős szerkesztője volt, 1904-ig szerkesztője is, 19051905–1906-től 1906-igben pedig ugyanott főszerkesztő; 1910. január 1-jétől 1911. december 30-ig a [[Népújság]] vasárnapi képeslap főszerkesztőjeként dolgozott.