„Földi mágneses mező” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Keletkezése: kieg. |
|||
46. sor:
== Keletkezése ==
A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. A mintegy 7000 kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Ez nagyjából akkora, mint a [[Hold]], és olyan forró, mint a [[Nap]] felszíne. Osztrák kutatók szerint ha a földmag kizárólag [[vas]]ból állna, az [[elektron]]ok a vasban viszonylag szabadon mozognak, így a meleget elszállítanák a magból, nem lenne szükség a konvekciós áramlatokra. Ha így lenne, a Földnek nem lenne mágneses tere.
A [[nikkel]] nagy nyomás alatt másképp viselkedik, mint a vas, jóval gyakoribb benne az úgynevezett [[elektronszóródás]], mint a vasban, ebből következik, hogy a nikkel és így a földmag hővezető képessége is sokkal gyengébb, mint a vasé.
A nikkel nagy aránya miatt a forró mag hője nem tudna a földfelszín felé mozogni, ha csak az elektronok mozgására lenne utalva. Ennek eredményeképpen konvekciós áramlatok jönnek létre, melyek végül a Föld mágnesességét létrehozzák.<ref>[https://888.hu/article-a-nikkel-lehet-a-kulcsa-a-fold-egyedi-magneses-terenek 888.hu: A nikkel lehet a kulcsa a Föld egyedi mágneses terének, 2017-07-14 ]</ref>
== A mágneses mező változásai ==
|