Főmenü megnyitása

Módosítások

A [[I. e. 1600|Kr. e. 1600]] előtti krétai-mükénéi (''vagy másképp égei-'') vallásban elsősorban [[istennő]]ket tiszteltek, élükön az anya- és földistennővel, az állatok úrnőjével és a kígyók istennőjével. A [[mükéné]]i és [[trója]]i feltárások nagy számban hoztak napvilágra [[bálvány]]okat, kultikus tárgyakat. A [[I. e. 15. század|Kr. e. 15. század]]ban megjelenő kupolasírok és [[Őstisztelet|ősök kultuszá]]ra utalnak. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
 
Kr. e. 1600 után előtérbe került az indoeurópai (akháj) istenfelfogás. A korszak istenei [[Zeusz]], [[Héra]], [[Athéné]], [[Hermész]], [[Artemisz]], [[Apollón]], [[Hádész]]. Ezek az istenek az [[Olümposz |Olümposz]] hegyén laktak. Eredetileg mind természeti erők és jelenségek megszemélyesítői voltak; később emberi tulajdonságok isteni hordozói. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
{{lásd|Görög istenek születése|Görög mitológia}}
A Kr. e. 12-10. században harcias [[dórok|dór]] törzsek hódították meg az akháj államokat. Ezután alakultak ki a görög városállamok ([[polisz]]) rendszere, amely a hellenisztikus birodalmak kialakulásáig fennállt.
 
== Jellemzők ==
85 403

szerkesztés