„Brazil (film, 1985)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor:
| forgatókönyvíró =Terry Gilliam<br />[[Charles McKeown]]<br />[[Tom Stoppard]]
| főszereplő =[[Jonathan Pryce]]<br />[[Robert De Niro]]<br />[[Kim Greist]]<br />[[Michael Palin]]<br />[[Katherine Helmond]]<br />[[Bob Hoskins]]<br />[[Ian Holm]]
| zene =Michael Kamen
| operatőr =Roger Pratt
| jelmeztervező =James Acheson
| vágó =Julián Doyle
| forgalmazó =[[Universal Pictures]]
| gyártó =Embassy International Pictures
| bemutató ={{zászló|francia}} [[1985]]. [[február 20.]]<br />{{zászló|magyar}} [[1985]]. [[május 5.]]
| időtartam =132 perc<br />142 perc<small> (rendezői változat)</small>
27. sor:
A '''''Brazil''''' [[1985]]-ben készült, drámai, szatirikus és [[vígjáték|komikus]] elemekkel átszőtt [[disztópia|anti-utópisztikus]] világképet bemutató film. Rendezte [[Terry Gilliam]], a [[Monty Python]] társulat tagja. A forgatókönyvet a rendező Terry Gilliam, [[Charles McKeown]] és [[Tom Stoppard]] írta.
Címét a filmben többször visszatérő, a film végén a főszereplő által is dúdolt dalról kapta, melynek címe „Aquarela do Brasil”, nemzetközileg ismert címén Brazil,
== Cselekmény ==
33. sor:
{{idézet2|Az igazság szabaddá tesz|A Tájékoztatási Minisztérium jelmondata}}
A történet „valahol a [[20. század]]ban” játszódik, egy a modern technikát az 1920-as évek külsőségeivel vegyítő retro-futurista [[cyberpunk]] világban, ahol a [[disztópia]] egy tervszerűen felépült, gépekkel zsúfolt, ízlésvezérelt nagyvárosi rémálom formájában jelenik meg. A mindennapi élet legtöbb metszetét a kávéfőzéstől és pirítóskészítéstől az ajtónyitásig automatizált folyamatok irányítják, a rendszeren azonban elhatalmasodott a szakszerűtlenség és a rengeteg műszaki hiba.
Ebben a világban semmi nem az, aminek látszik. Ami egyáltalán elromolhat az el is romlik. A luxusétteremben ugyanazt a műételt szolgálják fel különféle hangzatos neveken, a tévében nyílt manipuláció folyik. A gazdagok, többek között Sam édesanyja és annak barátnője a legbizarrabb plasztikai műtéteknek vetik alá magukat a fiatalosabb külső látszatáért. A gazdagságtól néhány lépésnyire a legmélyebb lepusztultság.
Az állam biztonságáról a mindenkit megfigyelő, mindenható Tájékoztatási Minisztérium, annak temérdek arctalan hivatalnoka, a szélsőséges mértékű bürokrácia és a könyörtelen rendőrség gondoskodik. Bárkit a legkisebb gyanú esetén a legbrutálisabb módszerekkel elfoghatnak és gépi módszerekkel kínvallathatnak. Noha erre is vonatkoznak bizonyos biztonsági szabályok, ebbe a vallatott akár bele is halhat, vagy beleőrülhet. Az eljárás teljes költségét a letartóztatottnak kell fizetnie, ehhez mindjárt az eljárás kezdetekor kedvező kamatozású jelzáloghitelt is felajánlanak számára.
Karácsony előtt állunk, az állam rendjét és nyugalmát titokzatos, terroristának mondott robbantások zavarják meg, sorozatosak a letartóztatások és vallatások. Lehet, hogy valóban terroristák robbantanak, de valószínűbb, hogy állami provokáció, célja a lakosság körében a félelem fenntartása és a rendszerellenesekkel való leszámolás.
Egy alkalommal hiba csúszik a gépezetbe. Egy „Tuttle” nevű embert kellene előállítani, azonban egy légy kerül a nyomtatóba, így az „T” helyett „B” betűt nyomtat, ennek eredményeként Tuttle helyett letartóztatnak egy Buttle nevű, teljesen ártatlan személyt. Mivel a fölötte lévő lakásból hatolnak be, az ott lakó fiatal nő is látja az eseményeket. Buttle a kínvallatásba belehal. Mikor később kiderül, hogy ártatlan volt és csak egy elírás miatt tartóztatták le, a Hivatal történetében előáll az a példátlan eset, hogy a vallatási díjat a hivatal tévedése miatt vissza kell téríteni. Mivel a téves adatot előállító adatgyűjtő osztály főnökének erre nincs precedense, teljesen kétségbeesik, hogy most mit kell tennie. Ezt látva Sam Lowry, az osztály egyik alacsonyabb beosztású hivatalnoka felajánlja, hogy személyesen viszi ki az özvegynek a visszatérítésről szóló utalványt. Mivel főnöke retteg a felelősségtől, alá is írja helyette az okmányokat, persze annak tudtával.
Sam különös ember, munkáját a felső tízezerbe tartozó édesanyjának köszönheti, azt lelkiismeretesen végzi, de nem különösebben szereti. A karrier, előléptetés sem érdekli. Rendszeresen visszatérő álmában ezüst vértben, karddal a kezében, mesterséges szárnyakkal, afféle arkangyalként vagy a felhők között száll, vagy egy szőke nőt kell megmentenie különféle szörnyektől.
51. sor:
Sam ettől fogva hibát hibára halmoz, teljesen kezd szétesni. Kizárólag a lány ügyével foglalkozik, munkáját hanyagolja, ezzel mindkettőjüket gyanúba keveri. Megpróbálja a lányt elmenekíteni, de az nem hiszi el neki, hogy veszélyben van, eleinte őrültnek véli. Menekülés közben belekeverednek egy újabb robbantásba, Jack papírjai természetesen elvesznek. Jill elmenekül, Samet beviszik, de egyelőre megússza. Jack elárulja neki, hogy (bár ártatlan) a lány a gyanúsított a robbantások miatt, valamint Sam megszállott nyomozása miatt egyelőre barátságuknak is vége. Sam a lányt anyja üres lakására viszi, szerinte ott biztonságban van, majd egy trükkel felmegy a miniszterhelyettes üres irodájába, a gépbe betáplálja, hogy Jill meghalt, ezzel az akta lezárva.
Úgy tűnik, minden rendben, ám anyja lakására betörnek a kommandósok, Samet beviszik, Jill sorsa ismeretlen, de valószínű, hogy az akció során lelövik (erre utalás egy gépfegyversorozat). Bent senki nem hiszi Sam ártatlanságát, sőt, az összes Buttle és Jill
Jack már kezdené a kínvallatását, mikor Tuttle és emberei
Ekkor azonban kiderül, a szökésből semmi nem igaz. Sam nem vidéken él a lánnyal, hanem továbbra is Jack vallatószékében ül, a kínzásoktól
== Szereplők ==
* Sam Lowrey ([[Jonathan Pryce]]) - az adatgyűjtő osztály hivatalnoka, látszólag beilleszkedett személy, de valójában egyfajta belső álomvilágban él
* Archibald "Harry" Tuttle ([[Robert De Niro]]) - hűtő-fűtő mérnök, rendszerellenes személy, afféle nagyvárosi gerilla
* Mrs. Ida Lowrey ([[Katherine Helmond]]) - Sam felső tízezerbeli, plasztikafüggő édesanyja
* Jack Lint ([[Michael Palin]]) - Sam régi jóbarátja és kollégája. Barátságos, családcentrikus ember, aki munkája során a kínvallatásokat végzi
72. sor:
== A cselekmény helyszíne és időpontja ==
A cselekmény egy közelebbről meg nem határozott, az európai
A film külsőségei, az enteriőrök, a sokszemélyes irodák, a férfi és női ruhák többsége az 1920-as, 1930-as évek stílusát idézi. A filmben látható számítástechnikai eszközök az 1980-as évek színvonalának felelnek meg, leszámítva a régi írógépekből kialakított billentyűzeteket és a Terry Gilliam [[12 majom]] című filmjében is feltűnő, doboz nélkül használt tévéképcsöveket. Ez utóbbi kettő sosem volt hétköznapi használatban, csak az alkotók fantáziája. Jill kamionja és ruhája megfelel az 1980-as éveknek. Buttle nyilvántartási lapján jól olvashatóan az 1984-es év látható, mint jelenidő.
Fentiek alapján a film az 1920-as évek külsőségeit az 1980-as évek technikájával vegyítő, egyszerre sosem létezett alternatív valóságban játszódik, feltehetőleg egy alternatív Egyesült Királyságban, vagy Egyesült Államokban.
87. sor:
Gilliam a filmet egy trilógia középső darabjaként értelmezi, melybe ezen kívül az [[1981]]-es ''[[Időbanditák]]'' és az [[1989]]-es ''[[Münchhausen báró kalandjai]]'' tartoznak. Megjegyzése szerint a három film a képzelőerő és a [[szabad gondolkodás]] harcának vonatkozó témáit dolgozza fel egy olyan világban, ahol folyamatosan elnyomják ezeket az eszméket.
Filmes szempontból a cselekményben található néhány bonyolult elem, amelyek közül a leglátványosabbak a női főszereplő hirtelen érzelemváltakozásai a hős Sam iránt gyűlölet és szeretet között. Ez már önmagában is eléggé összetett tényező, amihez hozzátéve a sajátos és abszurd humort, ötleteket, díszletet és trükköket, valamint az [[1940-es évek]] ''[[Brasil|Brazil]]'' című slágerének visszatérő dallamait, válik a ''Brazil'' olyan filmmé, amit többször meg kell nézni.
A film alapötleteinek elemzésével is elég nehéz róla egyértelmű következtetéseket levonni. Hiszen hol lép át Sam a valóságból a képzelet világába? Vajon valóban léteznek terroristák, vagy a robbantásokat is a Minisztérium rendezi, hogy indokolja létezését? Kifejezetten baloldali elemzők párhuzamot vélnek felfedezni a ''Brazil'' világa és bármelyik, a készülésekor jobboldali-konzervatív kormányú ország társadalma között, különösen célozva persze [[Margaret Thatcher]] miniszterelnökségére [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] ([[1979]]–[[1990]]) és [[Ronald Reagan]] elnökségére az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] ([[1981]]–[[1989]]). Ugyanakkor a kifejezetten jobboldali elemzők a párhuzamot a ''Brazil'' kormányzati bürokráciája és a [[kommunizmus|kommunista]] ill. [[szocializmus|szocialista]] országok hatalmi működése között látják [[George Orwell]] ''[[1984 (regény)|1984]]'' című regényének analógiájaként. Ugyanakkor a film értelmezhető a [[civil szabadságeszme]] szempontjából is.
| |||