„Magyar Hold-radar-kísérlet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
A háborús viszonyok miatt többször is költöztetni kellett a csoport telephelyét és a kísérleti eszközöket. 1944 nyarán az Egyesül Izzó laboratóriumában kezdtek el dolgozni, de Budapest bombázása miatt júniusban [[Verőce (Magyarország)|Nógrádverőcére]] települtek egy panzióba, ahol magas deszkapalánk mögé állították fel a 3 méteres antennát. Itt végezték el az adó- és a vevőkészülékek hangolását és próbaüzemeltetését.<ref name="termvil"/> Nyár végén, szeptember elején már néhány adást sugároztak a Hold felé, de a rendszer nem működött elég megbízhatóan ahhoz, hogy a vétel is sikerüljön. Ha a készülékek közül bármelyik leállt, vagy az áramellátás megszakadt, a kísérlet megszakadt. Szeptember végén, a front közeledte miatt a hadvezetőség visszatelepítette a csoportot az Egyesült Izzó [[Újpest (történelmi település)|újpesti]] gyárába,<ref name="feltalálóink"/> éppen időben, mert néhány nap múlva a nógrádverőcei panziót bombatalálat érte.<ref name="termvil"/> A [[1944-es kiugrási_kísérlet#Nyilas hatalomátvétel|nyilasok hatalomátvételével]] a csoport legitimitása megszűnt, a katonaköteles munkatársakat besorozták, a zsidó származásúaknak pedig menekülniük kellett, akiket Bay élete veszélyeztetésével védelmezett<ref name="puli"/> (1998-ban posztumusz megkapta a [[Világ Igaza]] kitüntetést).<ref name="múlt-kor">{{hiv-web |url=http://mult-kor.hu/70-eve-erte-el-radiojelekkel-a-hold-felszinet-a-radarcsillagaszat-magyar-atyja-20160206 |cím=70 éve érte el rádiójelekkel a Hold felszínét a radarcsillagászat magyar atyja |elérés=2017-01-19 |szerző= |dátum=2016-02-06 |kiadó=múlt-kor}}</ref> 1944 végén Bay Zoltánt is elfogták, és rövid időre a Margit körúti fogházba zárták, mert [[Szent-Györgyi Albert]]tel részt vett az Ellenállási Front nevű mozgalomban.<ref name="termvil"/>
[[Budapest ostroma]] során, 1945. január 10-én a szovjet csapatok nagyobb harc nélkül elfoglalták Újpestet. Az Egyesült Izzó gyárát jelentős hadi kár nem érte, így hamarosan beindulhatott az élet, 20-án már az oroszok számára gyártottak katonai rádiócsöveket, de aztán jöttek a nehézségek. A felrobbantott [[Budapest Duna-hídjai|hidak]] romjai miatt a [[Duna|Dunán]] jégtorlasz keletkezett, a folyó kiöntött és az árvíz elárasztotta a gyárat, tönkretéve az ott tárolt anyagokat, iratokat. Március 28-án este egy 500 fős orosz katonai különítmény megszállta az üzemet és közölték, hogy a teljes gyártóberendezést elviszik. A gépeket, műszereket, anyagokat, gyakorlatilag minden mozdíthatót leszereltettek a magyar munkásokkal és 700 vagonban elszállították. Kifosztották a műszaki könyvtárat és a laboratóriumokat, elvitték a Hold-radart és az antennát is, összesen tizenegy millió dollár értékű kárt okoztak.<ref group="mj">1938-as árakon számítva</ref><ref name="termvil"/><ref>{{CitPer|szerző=Kadlecovits Géza |cím=A kifosztott Egyesült Izzó, 1945 |periodika=Újpesti Helytörténeti Értesítő |url=http://ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-201506.pdf |év=2015 |hónap=június |évfolyam=XXII. |szám=2. |oldal=14 }}</ref>
[[Kép:Antenna a kutatólaboratórium tetején.jpg|bélyegkép|262px|A Hold-radar kísérlet antennája az Egyesült Izzó kutatólaboratórium tetején.]]
| |||