„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Hatti–urartui–szkíta–hun kapcsolatokat feltételező elméletek: Javítások, források hozzáadása; forráskérő sablon eltávolítása Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
→Hatti, urartui, szkíta, hun kapcsolatokat feltételező elgondolások: Elrontott szakaszcím javítása |
||
172. sor:
Mészáros Gyula feltételezése szerint a Kr. e. 3000. táján virágzó anatóliai [[hattik]] lehettek a [[szkíták]] ősei.<ref>[http://eco-invest.hu/chattiak_es_skythak.pdf {{aut|Mészáros Gyula}} (1938): Kelet-Európa néptörténete. II. Chattiak és skythák. I. füzet. ''Acta Litterarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Sectio geographico-historica'' '''5''' (1): 1–62.]</ref> E nyelvészeti alapozású feltevést – pontosabban megfogalmazva a hattik és a szkíták közötti kapcsolatot – támasztja alá a székely rovásírás párhuzamainak sora. A hasonló vonásokat megtaláljuk a hatti eredetű (újabban [[luvi írás]]nak nevezett) hettita [[hieroglif írás]]ban, a vele rokon urartui hieroglif írásban, valamint a szkíta, továbbá a [[Türk rovásírás|hun jelek]] között. Az említett jelrendszerekben a székely írás jeleinek kb. 20 párhuzama ismerhető fel.
[[Harmatta János]] más oldalról közelíti meg a szóban forgó kérdést. Szerinte a luvi és hettita írást a szkíták – e helyen a [[királyi szkíták|királyiak]] – saját nyelvük szavainak lejegyzésére vették használatba.<ref>{{aut|Harmatta János}} (1990): Herodotus, historian of the Cimmerians and the Scythians. Pp. 123–126. ''In'' Hérodote et les peuples non grecs. Vandœuvres-Genève, 22–26 août 1988. ''Entretiens sur l’Antiquité classique de la Fondation Hardt no 35''. Genève.</ref> (Lásd: [[Protothüész_szkíta_király#Prototh.C3.BC.C3.
Varga Géza véleménye szerint a hatti, hettita, urartui, szkíta, hun jelek a székely írásjelek megfelelői. A szerző olvasatát adja többek között a [[budapesti hun jelvény]] feliratának, mely szerinte részben szójelekből, részben betűkből épül fel, s magyar nyelven értelmezhető. A szóban forgó hun feliratot legutóbb [[Erdélyi István (régész)|Erdélyi István]] és [[Ráduly János]] is közölte a székely írást bemutató korpuszban (a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán látható).
| |||