„G-dúr” változatai közötti eltérés

A '''G-dúr''' [[dúr hangsor]], amelynek az alaphangja a G és továbbá tartalmazza az A, H, C, D, E és F♯ hangokat. Ez a skála G hangtól G hangig tart. A hangsor egy félhanggal rendelkezik, a F♯-szel (fisszel), amely a hetedik hangja a skálának, ezért [[zenei módosítójelek|előjegyzés]]e egy kereszt, ami az ötödik vonalon helyezkedik el. Az előjegyzésből lehet tudni, hogy az adott mű milyen dúrban van.<ref name="Zenetanoda">{{cite web |url=http://zenetanoda.mindenkilapja.hu/html/18122802/render/ |title=Dúr skála |accessdate=2013-12-16 |format= |work=Zenetanoda.mindenkilapja.hu}}</ref>

A G-dúr előjegyzésére onnan is rá lehet jönni, hogy az előjegyzés nélküli C-dúr ötödik fokára kell lépni. Ez lesz a G hang. Az egy kereszttel módosított hang úgy jön létre, hogy a létrejött skála hetedik hangját fel kell emelni fél hanggalfélhanggal. Így lesz az F hangból F♯ hang.<ref>{{cite web |url=http://www.zeneiskolam.hu/zeneora/keresztes-dur-skalak-2-resz.zeneiskola |title=Keresztes dúr skálák |accessdate=2013-12-16 |format= |work=zeneiskolam.hu}}</ref> Ezt a módszert az összes keresztes dúrnál lehet alkalmazni. Két keresztes dúr skála a D-dúr, ami a G-dúrból jön létre és a két félhangja lesz: a G-dúrból megmaradt F♯ és a fél hanggalfélhanggal felemelt hetedik hang, a C♯ (cisz).

Ha a vonalrendszerben egy kereszt az előjegyzés, akkor úgy lehet kiszámolni, hogy milyen dúrban van a mű, hogy az utolsó keresztes hangot fél hanggalfélhanggal felemeljük és megkapjuk a dúr hangsor nevét. Ehhez tudni kell, hogy hogyan jönnek sorba a keresztes hangsorok: fisz, cisz, gisz, disz, aisz, eisz, hisz.