„Jean de Berry” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jegyzetek: lmbt kateg |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
| név =
| állam =
| megnevezés =
| kép =
| képméret =
8. sor:
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete = 1360
| uralkodás_vége
| koronázás dátuma
| koronázás helye =
| titulusai =
| előd =
| utód =
| uralkodóház =
| teljes_név =Jean le Magnifique
| születési dátum =
24. sor:
| házastárs =
| házastárs2 =
| gyermekei =
| édesapa =
| édesanya =
31. sor:
[[Fájl:Blason duche fr Berry (ancien).svg|bélyegkép|200px|Berry hercegének címere]]
'''Jean de Berry''' ([[Vincennes (Franciaország)|Vincennes]], [[1340]]. [[november 30.]] – [[Párizs]], [[1416]]. [[március 15.]]) saját jogán [[Berry]] és [[Auvergne]] első [[herceg]]e, [[Poitiers]] és [[Montpensier]] [[gróf]]ja (házassága révén pedig Auvergne és [[Boulogne]] grófja), [[II. János francia király|II. (Jó) János]] [[
[[1360]]-ban, amikor fivére, [[I. Lajos címzetes nápolyi király|Louis]] [[Anjou]]t kapta apanázsul, Jean [[Berry]] és [[Auvergne]] hercege lett. Még abban az évben [[London]]ba ment bátyjával együtt, hogy az [[1356]]-os [[poitiers-i csata (1356)|poitiers-i vereség]] óta ott raboskodó, majd a [[brétignyi béke]] értelmében a váltságdíj összeszedésének idejére szabadon engedett atyja helyett túszként biztosítsák [[III. Eduárd angol király|III. Edwardot]] a franciák jó szándékáról. Louis később megszökött, így [[1364]]-ben a lovagias Jó János visszatért harmadik fia mellé, de még abban az évben meghalt. Jean csak [[1367]]-ben szabadult ki fivére, [[V. Károly francia király|V. (Bölcs) Károly]] segítségével, akitől [[1369]]-ben megkapta Poitiers grófságát.
Hazatérve Berry hercege többi hercegi testvérével egyetemben bátyjuk hű támasza lett az ország belső viszonyainak rendezésére és az angolok kiűzésére indított harcban. A helyzet [[1380]]-ban, V. Károly halálakor azonban megváltozott: Anjou és Berry hercege öccsükkel, [[II. Fülöp burgundi herceg|Merész Philippe]] [[
[[Fájl:Les Très Riches Heures du duc de Berry octobre.jpg|bélyegkép|250px|[[Október]] hónapja a ''[[Berry hercegének hóráskönyve|Berry hercegének hóráskönyvében]]'' (a [[Limbourg fivérek]] műve)]]
1381-ben Languedoc főparancsnokává nevezték ki, ahol az angol-gaszkon erők fosztogatásai miatt épp eléggé elégedetlen lakosság fellázadt az újabb sarcok ellen (ld. [[Tuchin-felkelés]]). Zsarnokoskodásának az uralmat saját kezébe vevő VI. Károly vetett véget, amikor [[1389]]-ben máglyán égettette meg kegyencét, Jean Béthisac-ot. Egy időre háttérbe szorult, majd a orléans-i és burgundi hercegek között [[1407]]-től kitörő [[burgundi polgárháború]]ban először közvetítő félként szerepelt, majd [[1410]]-től az [[Armagnac]]-ok oldalára állt. A későbbiekben az angolokkal is tárgyalt, 1413-ban pedig Párizs kapitányává és Languedoc főparancsnokává nevezték ki.
43. sor:
== Berry herceg, a művészetpártoló ==
Berry hercege V. Károlyhoz hasonlóan művészeteket kedvelő, bőkezű mecénás volt. Hatalmas kéziratgyűjteménnyel rendelkezett, és két
A herceg főleg [[Guy de Dammartin]] által végrehajtott építkezései is nevezetesek. Az ő műve [[Mehun-sur-Yèvre]] kastélya, de a [[poitiers]]-i palotát is kibővítette, átalakítva a [[donjon]]t. A herceg fényes [[bourges]]-i udvara számára is megkezdte egy palota kiépítésétét, amelyhez a párizsi [[Saine-Chapelle]]-hez hasonló reprezentatív kápolnát is építtetett.
| |||