„Loyolai Szent Ignác” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sablon hozzáadása
60. sor:
Róma felé tartva, az utolsó pihenőhelyen Ignác belépett [[La Storta]] félig-meddig düledező kis templomába, és itt újra látomásban volt része, amely szerint nem Jeruzsálem a cél, hanem Róma. Rómába érve társaival együtt felajánlotta szolgálatait [[III. Pál pápa|III. Pál pápának]], és az első szentmiséjét is itt mutatta be [[1538]] karácsonyán a [[Santa Maria Maggiore bazilika (Róma)|Santa Maria Maggiore bazilikában]], ''a Jászol oltáránál''. Itt latolgatták jövőjüket a párizsi magiszterek, akiket a nép „zarándok papok”-nak, vagy „reform papok”-nak nevezett el. A hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy közösségüket fenntartják, és [[szerzetesrend]]dé alakítják át, amelynek ''[[Jézus Társasága]]'' lesz a neve. [[1540]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] elkészült a ''Regimini Militantis Ecclesiae'' című ünnepélyes dokumentum, amellyel III. Pál pápa jóváhagyta az új rend alapítását. Az első jezsuiták egyhangúlag Ignácot választották meg első ''generálisuknak'' (legfőbb rendi elöljáró), és „könnyes szemmel adtak hálát Istennek, amiért jóságában arra méltatta őket, hogy idáig vezesse őket, és amiért a különféle nemzetek fiait egyetlen testté forrasztotta össze, nekik pedig megengedte, hogy ezt a napot megérjék”. Tízévi munka után az alapító szilárd szervezeti keretet adott a Társaságnak a ''Konstitúcióval''. „A Konstitúció megalkotása közben így járt el: minden nap misézett, és közben Isten elé terjesztette azt a pontot, amivel épp foglalkozott. Utána imádságba merülve gondolkodott rajta. És az imádságot is és a misét is mindig könnyek közt fejezte be.” Mindamellett a rendi szabályok létrehozásában szerepe volt a tapasztalatnak, a társaival való tanácskozásnak, más rendek története tanulmányozásának és az alapos megfontolásnak is.
 
Miközben Ignác az új szerzetesrend belső megszervezésén és kiépítésén fáradozott, a rendtagok száma meglepő mértékben növekedett. A Jézus Társasága csakhamar elterjedt egész [[Európa|Európában]], és a jezsuiták [[India|Indiában]] és a [[Távol-Kelet]]en is elkezdték az első missziós munkát. Rómában létrejöttek az első jezsuita kollégiumok, amelyek központjaivá váltak a [[reformáció]]t követő katolikus megújulásnak. Ebben a ''Római Kollégium'' járt elöl, amely a Társaságon belül minden teológiai képzés mintájául szolgált, valamint a ''Római Német Kollégium'', a későbbi és mindmáig működő [[Collegium Germanicum- Hungaricum]].
 
Ignác, bár folytonosan betegeskedett, fáradhatatlan volt. Egyszer maga is megállapította: „Harminc esztendő alatt akár esett, akár fújt, semmi nem tartott vissza attól, hogy az Isten szolgálatára tervbe vett munkát órára pontosan el ne kezdjem.”