„Individuálpszichológia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Partmoso (vitalap | szerkesztései)
Pléh Csaba (2010). Osiris Kiadó, Budapest. A lélektan története. ISBN 978 963 276 052 0
Partmoso (vitalap | szerkesztései)
Pléh Csaba (2010). Osiris Kiadó, Budapest. A lélektan története. ISBN 978 963 276 052 0
1. sor:
{{nincs forrás}}
Az '''individuálpszichológia''' az egyén és társadalom viszonyának, összeütközéseinek vizsgálatára alapozott mélylélektani irányzat.
 
Az individuálpszichológia a [[pszichoanalízis]] és a jungi [[analitikus pszichológia]] mellett a harmadik klasszikus, nagy pszichoterápiás irányzat. Alapítója [[Alfred Adler]] (1870-1937) bécsi orvos, aki a gyógyító munka mellett nagy figyelmet szentelt a [[mentálhigiénia]] és a megelőzés kérdéseinek. Az individuálpszichológia az emberi lélek tudattalan tartományának szerepét értékeli, a személyiség társadalmi-lény voltát helyezi előtérbe. AzA individuálpszichológiatársas aélet tudományosversengése, emberismerethezsérülései sokokoznak támpontot adottzavart. Adler véleménye szerint: „az egyén minden erejével arra törekszik, hogy az embertársaival való együttélés összefüggéseit keresse, s azon belül saját biztonságát megtalálja”.<ref> [[Pléh Csaba]] 416.o.</ref>
 
Adler az egó (énmag) felsőbbrendűségi törekvései és környezetének interakcióját (kölcsönhatását) tekinti viselkedésünk mozgatórugójának. Azt vallotta, hogy az embert elsősorban társadalmi szükségletek motiválják. Nem csupán azt állítja, hogy az embert a társadalmi hatások szocializálják, hanem azt is, hogy maga a szociális érdeklődés - veleszületett tulajdonság.
 
Az individuálpszichológia vezette be a [[kisebbségi komplexus]] fogalmát. Eszerint az ember születésétől fogva az egója felsőbbrendűségi érzésétől vezéreltetve arra törekszik, hogy uralkodjon környezetén, és hatalmát afelett erősítse. Természetesen a környezet és a társadalom ezt a dominanciatörekvést szabályozza, illetve elnyomja a szocializációs mechanizmusok által. Ennek a mechanizmusnakgépnek a hibái,: az alacsony társadalmi státusz vagy az eltérő fizikai tulajdonságok miatti lenézés, illetve a nagyfokú mellőzés a gyermekkorban azonban; megbetegítheti a lelket, és az individuumban (egyénben) [[frusztráció]]t, kisebbségi érzést kelthet. Az egó ekkor kisebbségi komplexust fejleszt ki magában, melyamely hamis énképet vetít a tudatba,. és ígyÍgy további kudarcokat, sőt pszichoszomatikus betegségeket okozhat. Kompenzációként végletesen egocentrikus (énközpontú) viselkedésre is késztetheti a kisebbségi komplexussal élőkomplexusos embert, aki ugyanúgy figyelmen kívül hagyja környezetét, ahogy saját magát is mellőzve látta a környezete által.
 
== Elsőszülött / másodszülött ==
Az elsőszülött (örökös) hajlamosabb az értékőrző (konzervatív) hozzáállásra, a biztonság (stabilitás) fenntartására. A másodszülött alig örököl. Érdekelt változtatni a helyzeten, lázad. <ref> [[Pléh Csaba]] 416.o.</ref>
 
Adler munkásságának másik jelentős terméke a ''kreatív én'' fogalmának megteremtése. Ez egy szubjektív rendszer, amely értelmezi és jelentéssel látja el a szervezet élményanyagát.
 
Adler tanainak harmadik vonala a személyiség egyediségének és a saját életstílusnak a hangsúlyozása. Adler elméletében nem tulajdonít nagy jelentőséget a szexuális ösztönöknek, mivel szerinte az ember elsősorban társadalmi lény. A tudatot helyezte a személyiség középpontjába, szerinte az ember általában tisztában van viselkedése okaival.
 
== Magyar Individuálpszichológiai Egyesület ==
Mádai István, Kulcsár István és Rácz Jenőn kívül 100-150 fő munkált. A nevelésügyet igyekeztek vele összekapcsolni. A mai tanácsadásra is kihat. <ref> [[Pléh Csaba]] 416.o.</ref>
 
{{jegyzetek}}
16 ⟶ 21 sor:
== Forrás ==
* [[Pléh Csaba]] (2010). Osiris Kiadó, Budapest. A lélektan története. ISBN 978 963 276 052 0
** Adler, Alfred (1990) Göncöl Kiadó, Budapest. Emberismeret.
** Arató Miklós - Kiss György (1992) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. A magyar individuálpsuichológusok.
 
[[Kategória:Pszichoanalízis]]