|
[[Fájl:Malware statics 2011-03-16-en.svg|thumb|right|300px|Rosszindulatú szoftverek megoszlása típusok szerint 2011. március 16-ai állapot]]
Az angolangolul '''malware''' kifejezés (az angol '''''mal'''icious soft'''ware''''' amirövidítése), szó szerint azt jelentimagyarul '''rosszindulatú szoftver''' (magyarulegyéb ismegnevezései nevezik '''kártevő szoftver'''<ref>http://www.microsoft.com/language/en-us/Search.aspx?sString=malicious%20software&langID=hu-HU Microsoft Terminology Collection and Translations in Localized Microsoft Products for Hungarian</ref>, '''kártékony szoftver'''<ref>http://hu.bab.la/szótár/magyar-angol/kártékony-szoftver kártékony szoftver-angol fordítás-bab.la szótár</ref><ref>http://www.microsoft.com/language/en-us/Search.aspx?sString=malicious%20software&langID=hu-HU Microsoft Terminology Collection and Translations in Localized Microsoft Products for Hungarian</ref>, '''káros szoftver'''<ref>http://www.cert-hungary.hu/malware Káros szoftver (Malware) | GovCERT-Hungary</ref><ref>http://hu.bab.la/szótár/magyar-angol/káros-szoftver káros szoftver-angol fordítás-bab.la szótár</ref>) összevonásából kialakított mozaikszó. Mint ilyen, a rosszindulatú számítógépes programok összefoglaló neve. Ide tartoznak a [[számítógépes vírus|vírusokvírus]], [[számítógépes féreg|férgekféreg]], [[kémprogram|kémszoftver]], [[ransomware|zsarolószoftver]], agresszív [[reklámprogram|reklámszoftver]], és a rendszerben láthatatlanul megbúvó, egy támadónak emelt jogokat biztosító eszközökeszköz (''rootkit''). A számítógépes kártevő programok mennyisége folyamatosan növekszik, és időről időre új típusok terjednek el. Az ellenük való védekezés a köznyelvben [[vírusirtó|víruskereső programnak]] nevezett szoftverekkel történik.
== Típusai ==
=== Programférgek ===
{{Bővebben|Számítógépes féreg}}
A [[Unix]] rendszerek [[biztonsági rés]]ét kihasználó programok. Céljuk általában az információ szerzésinformációszerzés (pl. jelszótáblák, [[tűzfal (számítástechnika)|tűzfal]]). Nem irtották őket, hanem javították az [[operációs rendszer]] hibáit, így nem terjedtek el. A programféreg szaporodik, de nem igényel hordozót.
=== Vírushordozók ===
Vírushordozók, vagy vírustároló programok.
* Injektor, a "vírusgazda", ő maga nem beteg, de fertőz.
* ''Dropper'', indítás után előállítja a vírust, majd szabadon engedi. A Dropper''dropper'' nem kártékony , róla nem készül másolat.
=== Vírusgenerátorok ===
=== Zsarolószoftver (''ransomware'') ===
{{Bővebben|Zsarolóprogramok}}
Ezeknek a programoknak a célja az anyagi haszonszerzés. Az áldozat (victim) számítógépén található fájlokat titkosítjáktitkosítja, majd pénzt kérnekkér azok feloldásáért, általában olyan lenyomozhatatlan módokon mintmódon (pl.: Ukash utalványok[[bitcoin]]).
=== Bankoló vírusok ===
A fertőzött gépeket egy botnetbe kapcsolják, és rögzítik a billentyűleütéseket és az egyéb internetes adatforgalmat. Céljuk a banki jelszavak és hitelkártyaadatok megszerzése. A lopott adatokat később a fekete piaconfeketepiacon értékesítik. Ilyen pl.: a ZeuS vagy a Spy Eye botnet.
=== ANSI bombák ===
debug < virus.txt
Aktiválás után azonnal rombol, majd kimúlik, ez a leggyakoribb eset. A [[DOS]] ANSI.SYS meghajtója lehetővé teszi, hogy billentyűkkel programot indíthassunk. (pl. F10 > dir). Az aktiválás minden olyan eszközzel lehetséges, melynek outputjakimenete a képernyő.
* type - vírus a szövegben, vagy bináris fájlban
* dir - vírus a katalógusban
del *.* < x.txt
(az x.txt tartalma y)
Ha nem töltjük be az ANSI.SYS-t, nem működnekműködik. A [[DOS]] háttérbeszorulásávalháttérbe szorulásával az ANSI bombák is eltűntek.
== Források ==
| 