„Cigány ünnepek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
törölt kép(ek) linkje ki |
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.) |
||
45. sor:
A vallási ünnepeknél az ünnep közösségi jellege mellett kiemelten fontos a vallási jelleg, is a helyszín mindig a templom és környezete. Ezen ünnepek funkciója kettős, egyaránt célja a résztvevők hitéletének megerősítése valamint a cigánysághoz való tartozás kifejezése, a csoporton belüli és csoportok közti kapcsolatok ápolása. Természetesen a cigányság megtartja azon vallási ünnepeket is, melyeknek nincsen speciálisan „cigány többlettartalma”. Ezen vallási ünnepekre viszont jellemző, hogy bár a [[római katolikus egyház]]hoz kötődnek, más felekezetű cigányok is rendszeresen részt vesznek rajtuk.
===Mária-kultusz===
A cigányság körében, elsősorban a római katolikusoknál, erős a [[Mária-kultusz]]. Kisebb helyi közösségeknél él más szentek kiemelt tisztelete (Páduai Szent Antal, Szent Márton, Szent György, Szent Zephyrinus), de elmondható minden közösségről, hogy a legnagyobb vallásos áhítattal és érzelmi kötődéssel [[Szűz Mária|Szűz Máriát]]
A balkáni [[ortodox kereszténység|ortodox]] vallású cigányok általában '''augusztus 28-án''', a Julián-naptár szerinti [[Nagyboldogasszony]] napján tartanak ünnepséget. Ilyenkor elzarándokolnak a valamely templomhoz, vagy inkább kolostorhoz ahol a templomi ájtatosság után egy közeli helyen szabadtéri összejövetelt tartanak, étellel, itallal, tánccal, zenével. Ezeken az ünnepeken gyakran a muszlim cigányok is részt vesznek.
| |||