„Sába királynője (opera)” változatai közötti eltérés

a
Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.)
a (egyértelműsítés - Gregor József)
a (Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.))
A ''Sába királynője'' a [[romantika]] jegyében született [[eklektika|eklektikus]] opera, amely sok tekintetben a francia [[grand opéra]] hagyományait követi. A látszat ellenére a darabnak nincs igazi [[nyitány]]a. Az első felvonás előjátékában felhangzanak a mű központi zenei [[motívum]]ai, de ezek inkább csak a felvonás [[expozíció]]jának a szerepét töltik be. A bevezető nyugodt, ünnepélyes akkordok mintha [[Jeruzsálem]]et [[Szimbólum|szimbolizálnák]], majd felhangzik a királynő és Asszád szerelmét képviselő érzéki motívum, amely az opera legfontosabb dallama lesz a későbbiekben. Ez a dallam, valamint az ezt követő, szenvedélyesen fokozódó motívum, majd a előjátékot lezáró nyugodt menetű ütemek mind-mind előfordulnak majd a történet folyamán. Goldmark a romantikus előjáték típust követi, amely a mű zenei alapmotívumainak a felhasználásával előrevetíti a darab alapgondolatát.<ref name="zenéje" />
[[Fájl:Sheba demin.jpg|bélyegkép|280px| Salamon és Sába királynőjének találkozása Giovanni Demin (1789–1859) festményén]]
A mű eklektikus voltának szép bizonyítéka Asszád első felvonásbeli áriája, amelyben elmeséli a Salamonnak Sába királynőjével való találkozását. Az elbeszélés első fele akár a [[Tannhäuser]] részlete is lehetne, míg második része kifejezőeszközeiben a nagyopera formavilágát eleveníti fel. A második felvonás előjátékában az ünnepet követő éjszaka leírásában, az éjszakai kert, a keleti környezet lefestésében pedig [[Felix Mendelssohn-Bartholdy|Mendelssohn]] kísérőzenéjének, a ''Szentivánéji álom''nak [[notturno|notturnójára]]jára ismerhetünk. A címszereplő nagy [[Ária|áriájában]] [[Giuseppe Verdi|Verdi]] hatását fedezhetjük fel. Megmutatkozik ezenkívül Liszt és Gounod stílusának részletes és pontos ismerete is. Goldmark legnagyobb érdeme éppen abban áll, hogy bár egymástól távol eső zenei stílusok sokaságából merít, az eredmény mégsem lesz összetákolt zagyvaság. Az opera zenéjében vannak teljesen eredeti megoldások is. Ilyen például a [[triola]] kiemelt és fontos szerepe a dallam építkezésben, illetve zsidó [[Liturgia|liturgikus]], keleti dallamkincsek sajátos felhasználása. A keleti motívumok iránt való vonzódás a zeneszerző egész munkásságában meghatározó.<ref name="zenéje" />
 
A zenekari részletek különösen jól sikerültek. A már említett előjátékok és a bevonulási induló mellett figyelmet érdemel a harmadik felvonás nyitó jelenetének [[balett]]zenéje, amely a könnyed bájtól a vad bacchanáliáig fokozódik, egyre érzékibb hangulati emelkedéssel. Az ötödik felvonás viharzenéje programzene eszközeit használja fel.<ref name="zenéje" />
165 521

szerkesztés