„Sába királynője (opera)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egyértelműsítés - Gregor József |
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.) |
||
117. sor:
A ''Sába királynője'' a [[romantika]] jegyében született [[eklektika|eklektikus]] opera, amely sok tekintetben a francia [[grand opéra]] hagyományait követi. A látszat ellenére a darabnak nincs igazi [[nyitány]]a. Az első felvonás előjátékában felhangzanak a mű központi zenei [[motívum]]ai, de ezek inkább csak a felvonás [[expozíció]]jának a szerepét töltik be. A bevezető nyugodt, ünnepélyes akkordok mintha [[Jeruzsálem]]et [[Szimbólum|szimbolizálnák]], majd felhangzik a királynő és Asszád szerelmét képviselő érzéki motívum, amely az opera legfontosabb dallama lesz a későbbiekben. Ez a dallam, valamint az ezt követő, szenvedélyesen fokozódó motívum, majd a előjátékot lezáró nyugodt menetű ütemek mind-mind előfordulnak majd a történet folyamán. Goldmark a romantikus előjáték típust követi, amely a mű zenei alapmotívumainak a felhasználásával előrevetíti a darab alapgondolatát.<ref name="zenéje" />
[[Fájl:Sheba demin.jpg|bélyegkép|280px| Salamon és Sába királynőjének találkozása Giovanni Demin (1789–1859) festményén]]
A mű eklektikus voltának szép bizonyítéka Asszád első felvonásbeli áriája, amelyben elmeséli a Salamonnak Sába királynőjével való találkozását. Az elbeszélés első fele akár a [[Tannhäuser]] részlete is lehetne, míg második része kifejezőeszközeiben a nagyopera formavilágát eleveníti fel. A második felvonás előjátékában az ünnepet követő éjszaka leírásában, az éjszakai kert, a keleti környezet lefestésében pedig [[Felix Mendelssohn-Bartholdy|Mendelssohn]] kísérőzenéjének, a ''Szentivánéji álom''nak [[notturno|notturnójára]]
A zenekari részletek különösen jól sikerültek. A már említett előjátékok és a bevonulási induló mellett figyelmet érdemel a harmadik felvonás nyitó jelenetének [[balett]]zenéje, amely a könnyed bájtól a vad bacchanáliáig fokozódik, egyre érzékibb hangulati emelkedéssel. Az ötödik felvonás viharzenéje programzene eszközeit használja fel.<ref name="zenéje" />
| |||