„Kémiai elemek periódusos rendszere” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (GR) File renamed: File:18-column medium-long periodic table.png → File:Periodic Table Chart.png File renaming criterion #3: To correct obvious errors in file names, including misspelled [[c::en:Noun… |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
Az orosz kémikus, [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Dmitrij Mengyelejev]] tette közzé az első szélesebb körben elismert periódusos rendszert 1869-ben. Felismerte, hogy az akkor ismert elemek tulajdonságai a rendszámuk alapján periodikusan váltakoznak. Mengyelejev emellett megjósolta a táblázat akkor még üres helyeire kerülő elemek néhány tulajdonságát. Előrejelzései a kérdéses elemek felfedezése után többnyire beigazolódtak. Mengyelejev periódusos rendszerét azóta új elemek felfedezésével és a kémiai viselkedést leíró újabb modellekkel bővítették és finomították.
Az összes elemet az 1-es rendszámtól kezdve ([[hidrogén]]) a 118-asig ([[oganesszon]]) bezáróan felfedezték vagy mesterségesen előállították már és a periódusos rendszer első hét periódusa teljessé vált a [[nihonium]], [[moszkovium]], [[tennesszin]] és [[oganesszon]] felfedezésével, melyet az [[IUPAC]] 2015 december 30-án igazolt, hivatalos nevüket pedig 2016 november 28-án kapták meg.<ref>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-35220823|title=Chemistry: Four elements added to periodic table|work=BBC News|date=January 4, 2016}}</ref><ref>{{cite web |first= Nicholas |last=St. Fleur |url=https://www.nytimes.com/2016/12/01/science/periodic-table-new-elements.html?rref=collection%2Fsectioncollection%2Fscience&action=click&contentCollection=science®ion=rank&module=package&version=highlights&contentPlacement=1&pgtype=sectionfront|title=Four New Names Officially Added to the Periodic Table of Elements |work=New York Times|date=December 1, 2016}}</ref> Az első 94 elem mindegyike megtalálható a természetben, bár néhányuk csak nyomnyi mennyiségben és hamarabb állították elő őket laboratóriumban, minthogy a természetben felfedezték volna őket.{{jegyzet*|Az elemek, melyeket először mesterségesen állítottak elő és csak utána a fedezték fel a természetben a [[technécium]] (43), a [[prométium]] (61), az [[asztácium]] (85), a [[neptúnium]] (93) és a [[plutónium]] (94)}} A 95-118-as rendszámú elemeket csak laboratóriumokban, agy [[atomreaktor|nukleáris reaktor]]okban állították elő.<ref name="emsley">{{cite book|last=Emsley|first=J.|title=Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements|edition=New|year=2011|publisher=Oxford University Press|location=New York, NY|isbn=978-0-19-960563-7}}</ref> Ennél nagyobb rendszámú elemek szintézisére folyamatosan történnek próbálkozások. Számos természetben előforduló elem szintetikus radioizotópját is előállították már laboratóriumokban.
==Áttekintés==
{{Periódusos rendszer (nagy)|Periódusos Rendszer=}}
A periódusos rendszer mindegyik eleme rendelkezik egy egyedi [[rendszám (kémia)|rendszámmal]] (Z), amely megmutatja az elem [[atommag]]jában található [[proton]]ok számát. A legtöbb elemnek különböző [[neutron]]számú atomjai fordulnak elő, ezeket [[izotóp]]oknak nevezzük. Például a szénnek a természetben három izotópja fordul elő: mindegyikük hat protonnal és legtöbbjük hat neutronnal is rendelkezik, de az atomok kb. 1%-ának hét és egy ennél is sokkal kisebb hányadának nyolc neutronja van. Az izotópokat a periódusos rendszer nem különíti el egymástól, hanem együtt, egy elemként ábrázolja őket. A stabil izotóppal egyáltalán nem rendelkező elemek atomtömegének a legstabilabb izotóp atomtömegét veszik és ezt zárójelben tüntetik fel.<ref name="Greenwood">Greenwood & Earnshaw, pp. 24–27</ref>
133. sor:
Végül [[1869]]-ben az orosz kémiaprofesszor, [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]], és négy hónappal később a német [[Julius Lothar Meyer]] egymástól függetlenül készítették el az első periódusos rendszert, melyben az elemeket tömegük szerint rakták sorba. Azonban Mengyelejev néhány elemet a sorrendtől eltérően helyezett el, hogy a tulajdonságaik jobban igazodjanak a szomszédjaikhoz, kijavította néhány elem atomtömegét, és megjósolta a táblázat még akkor üres helyeire kerülő elemek felfedezését, és azok tulajdonságait. A rendszer helyességét megerősítette [[1875]]-ben a [[gallium]], 1879-ben a [[szkandium]], 1886-ban a [[germánium]] felfedezése, mert ezek az elemek a megjósolt tulajdonságokat mutatták. Mengyelejevet a 19. század végén, a [[20. század]] elején az elemek elektronszerkezetének felfedezése igazolta.
== Elemek ==
==Megjegyzések==
| |||
