„Sas-kövi-barlang” változatai közötti eltérés

A '''Sas-kövi-barlang''' egy üreg, amely a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]ban található. Nem [[barlang]]. A [[Visegrádi-hegység]] egyik régóta ismert [[barlang]]jaürege. Valószínűleg teljesen mesterséges üreg, bányatáró. Régészeti és helytörténeti jelentőségű üreg.

A Sas-kő [[Szentendre]] központjától körülbelül 3három kilométerre, északra, a Nyerges-hegy délkeleti oldalán található. A Sas-kő voltaképpen egy hosszú, ívelt sziklafal. A fal és előtere olyan benyomást kelt, mintha valamikor régen itt kőbányászás folyt volna. A Sas-kő sziklafalát [[Koch Antal]] is ismerte, aki földtani kutatásokat végzett itt az [[1871]]–[[1874]]-es években. Szerinte ez a fal természetes letörés vagy régi elhagyott kőbánya lehetett. AAz barlangotüreget azonban nem említette.

A gyalogosan érkezőknek a [[H5-ös HÉV]] végállomásától a Pismányba induló buszra kell felszállniuk és a végállomásig menniük. Innen gyalog a Cseresznyés út felé. Kocsival a [[11-es főút (Magyarország)|11-es főútról]] a Pismány táblánál felfelé a Cseresznyés úton. A tetőhöz közeledve jobbra kell letérni, innen murvás út vezet a Tyukosdűlő útig. A kocsit itt le lehet tenni. Innen már látható a szürkés sziklafal, az elkerítetlen telkek mellett (van ilyen, nem csak telken át vezető) található egy ösvény felfelé aaz barlangigüregig.

Tágas folyosóban lejtősen lefelé haladunklehet haladni 14 métert, ahol is a folyosóban egy iránytörés van. Az iránytörésben balra visszafordulva a szemben lévő falon, de különösen felettünk, a főtében, egy érdekes, fehér színű telér maradványait látjuk. Az iránytörés után a folyosó továbbra is csaknem az eredeti irányba tart, de méretei már kisebbek. Bal oldalon lent egy 5 méter hosszú, jobbra elhajló, kuszoda jellegű vakág ágazik ki. Négy méterrel tovább haladva – szintén a bal oldalon – egy ferdén lefelé tartó, kőzettörmelékkel kitöltött szűk járatot látunk, valódi hossza ismeretlen. Az iránytörés után a tufát – eleinte csak a bal oldalban, majd tovább az egész táróban – felváltja a szálban álló andezit. Az első vakág már teljesen andezitben van, de itt még a jobb oldal tufa. Az eltömődött kis oldalág után 7 méterre elérjük a csaknem 4 méter hosszú, kellemetlenül alacsony, köves kuszodát. A kuszoda után omladékköveken felmászva egy jókora terembe érünk, amely valószínűleg felharapódzó omlással jött létre. Talpszintje erősen lejt, majd jobbra lenn egy 1,5 méter mély gödörbe mászunk le. A gödör alján kellemetlen szűkületen átbújva egy 40 centiméteres letörés után egy kis kőfülkében ér véget aaz barlangüreg.

A barlang felmért hossza 54 méter, a mélysége 8 méter. A régészeti lelőhely azonosító száma 11554.

Előfordul az irodalmában ''Boldog tanya'' (egy régebben a bejárata mellett található márványtábla alapján), ''Harapovácsi barlang'' (Schőnviszky 1937), ''Macskaluk'' (Kordos 1984), [[Macska-lyuk (Szentendre)|Macska-lyuk]] (tévesen), ''Orlováci-barlang'' (Kordos 1984), ''Saskövi-barlang'' (Kordos 1984), ''Saskövi barlang'' (Schőnviszky 1937), ''Saskői barlang'' (Mottl 1934), ''Saskői-barlang'' és ''Sas-kői-barlang'' néven is.

Az első írásos említése az [[1920]]-bólban valókiadott, Barczáéktól[[Barcza Imre]] és [[Thirring Gusztáv]] által írt könyvben van, akik a barlangbarlangnak leírt üreg végén egy víznyelő tölcsért vélnekvéltek felfedezni (Barcza – Thirring [[1920]]). [[Schőnviszky László]] [[1933]]-ban ismertette aaz barlangotüreget a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|Magyar Barlangkutató Társulat]]ban (Mottl [[1934]]). [[Gallus Sándor]] [[1939]]-ben próbaásatásokat végzett itt [[Sashegyi Sándor]] kezdeményezésére, amelynek során két kis silextöredéket és madárcsontokat talált a barlang bejárata előtt. Szükségesnek tartotta még egy, komolyabb ásatás végzését.

A [[Szentendrei Ferenczi Múzeum]] Adattárában található egy [[1943]]-ban készült felmérés, amely szerint az enyhén lejtő táró körülbelül 50 méter hosszú. Annak idején itt a [[Magyarországi Kárpát-egyesület|Kárpát Egyesület]] pihenőt létesített és táblával is megjelölte (Schőnviszky [[1955]]). [[Gönczöl Imre|Gönczöl Imréék]] [[1997]]. [[július 7.|július 7]]-én tanulmányozták a barlangot, felmérték és leírást készítettek róla a [[XIII. Vulkánszpeleológiai Tábor]] keretében. A [[Földrajzi információs rendszer|FIR]] feldolgozását [[Szentes György]] készítette el. Varga Gábor 2013-ban megjelent tanulmányában mesterséges üregként szerepel a régészeti lelőhelyek között.

* [[Barcza Imre]] – [[Thirring Gusztáv]]: ''Budapest Duna-jobbparti környéke.'' Bp. 1920. I1. kiad. 182. old.

* [[Kessler Hubert]]: [http://barlang.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=848&Itemid=85 ''A Barlangkutató Osztály működése.''] A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület III. Évkönyve, 1914–1931. 77. old. (térképezésTérképezés említve.)