„Szeged–Karlova-vasútvonal” változatai közötti eltérés

{{BS3||exBHF||16|[[Gyála (Szerbia)|Gyála]] ''(Đala)''}}

{{BS3||exBHF||18|[[Ókeresztúr]]<ref group="J">Az 1901-es menetrend ''Szerb-Keresztúr''ként jelöli, a falu magyar neve [[Ókeresztúr]].</ref> ''(Srpski Krstur)''}}

{{BS3||eBHF||28|[[Törökkanizsa]] ''(Novi Kneževac)''}}

{{BS3||eBHF||35|[[Szanád]] ''(Sanad)''}}

{{BS3||BHF||71|[[Beodra|Karlova]] (ma [[Beodra]] része) ''(Novo Miloševo)''}}

Az egykori '''Szeged–Karlova-vasútvonal''' a [[Bánság]]ban a [[Tisza]] bal partján található településeket kötötte össze.

A vasútvonalat a ''Szeged-Karlovai HÉV'' társaság építtette [[helyiérdekű vasút]]ként. A 65 km hosszú vasútvonal 1897. szeptember 26-án nyílt meg. A vonal 23,6 kg/m tömegű "i" rendszerű sínekből épült kavicságyazaton, [[faalj]]akkal, [[sínleerősítés|sínszeges leerősítéssel]]. Forgalmi kezdőpontja [[Szeged]] volt,<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6644 1896. évi XXVII. törvénycikk a szeged-karlovai helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezéséről]</ref> de csak [[Szőreg]] állomáson ágazott ki a MÁV [[Szeged–Temesvár-vasútvonal]]ából, Szeged és Szőreg között közös használatú volt a pálya. A vonal Szőregtől déli irányba indult a [[Tisza]] mentén, majd [[Karlova]] (ma [[Beodra]] része) állomásnál csatlakozott a ''Nagykikinda–Nagybecskereki HÉV'' vonalába. A két vasúttársaság már három évvel a Szeged–karlovai vonal megnyitása után, 1900-ban egyesült ''Szeged-nagykikinda-nagybecskereki Egyesült HÉV'' néven.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6790 1900. évi XII. törvénycikk a nagykikinda-nagybecskereki és szeged-karlovai helyi érdekü vasutak engedélyokiratainak egyesitése tárgyában] (1000ev.hu)</ref> A vonatok az 1901-es menetrend szerint közvetlenül Szeged–Karlova–Nagybecskerek között közlekedtek (133. sz. vonal), míg Karlova és Nagykikinda közötti vonalszakasz külön menetrendi mezőt kapott (134).<ref>[http://ballal.gofree.hu/G/Menetrendek/1901Ny/album/index.html 1901. nyári menetrend, 204-207. oldalak]</ref> 1915-ben Tisza-híd és vasútvonal épült [[Zenta]] és [[Csóka (Szerbia)|Csóka]] között, így Csóka elágazó állomássá vált.

A [[trianoni békeszerződés|trianoni]] határ kettévágta a vasútvonalat, túlnyomó része (Gyála–Törökkanizsa–Karlova[[Gyála (Szerbia)|Gyála]]–Törökkanizsa–Karlova) a [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz (későbbi [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]]) került. Magyarországon csak egy rövid 9 km-es szakasz maradt (Szőreg–Vedresháza), a szomszédos Szeged–Temesvár–vasútvonal is hasonlóképpen csonkán végződött Szőreg után.

A [[második világháború|II. világháborúban]], 1944-ben felrobbantották a [[szegedi vasúti Tisza-híd|szegedi vasúti Tisza-hidat]], majd 1946-tól az ideiglenes fahíd elbontásával végleg megszűnt a vasúti átkelés Szegednél[[Szeged]]nél a [[Tisza|Tiszán]], ami fokozta a magyarországi[[magyarország]]i vonalszakasz elszigeteltségét, ami így Újszeged–Vedresháza viszonylatra rövidült. 1946 októberében felszedték Vedresháza megállóhely és az országhatár közötti vonalszakaszt. A vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között 1959. október 1-jén szüntették meg kihasználatlansággal indokolva, 1961-ben a síneket is fölszedték. Az 1959-601959–60-as vonalbezárások a [[Magyarország megszűnt vasútvonalainak listája|magyarországi vonalbezárások]] első hullámának tekinthetők, ekkor jellemzően rövid, osztrák és jugoszláv [[országhatár|határ]] mentén található elvágott vonalakat zártak be. A vonal megszűnése előtt a 156-os számot viselte.<ref>[http://www.vasutallomasok.hu/terk/mav1948.jpg 1948-as menetrendi térkép]</ref>

A vajdasági oldalon jelenleg Csóka–Karlova<ref>https://hu.wikipedia.org/wiki/Beodra</ref>[[Csóka (Szerbia)|Csóka]]–[[Karlova]] (ma [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Beodra]], szerbül ''Novo Miloševo'', de a vasútállomás szerb neve ''Banatsko Milosevo]Miloševo'') között van személy- és teherforgalom, amely a [[Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal|Szabadka–Zenta-vasútvonallal]] közösen a [[Szerb Államvasutak]] (ŽS) 33-mas számú Szabadka–Zenta–Csóka–Karlova [[Szabadka–Zenta–Csóka–Beodra-vasútvonal|Szabadka–Zenta–Csóka–Beodra-vonalának]] része.<ref>[http://www.zeleznicesrbije.com/active/sr-latin/home/glavna_navigacija/putnicki_saobracaj/red_voznje/karta_mreze_pruga.html A szerbSzerb államvasutakÁllamvasutak térképe]</ref> Csókától észak felé haladva [[Törökkanizsa|Törökkanizsáig]] a pálya megvan, de járhatatlan. <!--A helyiek elmondása szerint a teherforgalom itt 1995-ben szűnt meg, de erre forrás kéne--> Ezen a szakaszon Csókától haladva megkezdték a síncserét "i"-ről "c" (34,5 kg/m) sínrendszerre, de Törökkanizsa előtt mintegy 2 km-re véget ér a "c" vágány, és az eredeti "i" (23,6 kg/m) vágány vezet tovább. Törökkanizsától északra Gyáláig és az országhatárig tartó szakaszt felszedték.

==JegyzetekMegjegyzések ==

==ForrásokJegyzetek==

{{forrásokjegyzetek}}