„Fenékpuszta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép az infoboxba
Dencey (vitalap | szerkesztései)
55. sor:
==Története==
===Őskor, ókor, kora középkor===
A [[Balaton]] nyugati partvidékén már az őskorból[[őskor]]ból is kerültek elő olyan leletek, amelyek azt tanúsítják, hogy a környék lakott hely volt, sőt előkerültek olyan tárgyi bizonyítékok is, amelyek a korabeli lakók kereskedelmére utalnak. Fenékpuszta területén ilyen lelet egy középső rézkori[[Kőrézkor|rézkor]]i kultikus épületben talált, a [[Földközi-tenger]] vidékéről származó triton csigakürt. Az itt élők teljes szükségletét feltehetőleg nem fedezte a földművelés és az állattartás, emiatt a gyűjtögetés, a vadászat és a halászat továbbra is fontos szerepet játszhatott az életükben. Ennek bizonyítékaként csaknem 2 méter mély [[tőzeg]] alól kerültek elő Fenékpusztán egy késő rézkori, nyílt vízi halászkunyhó tárgyai.
 
[[i. e. 13|Kr. e. 13]]. és [[i. e. 8|8]]. között [[Tiberius római császár|Tiberius]] meghódította a Dunántúlt, ahol a [[Római Birodalom|rómaiak]] megszervezték [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] provinciát. Az ezt átlósan átszelő fontos kereskedelmi és hadiút, amely a provincia székhelyét, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot kötötte össze [[Aquileia|Aquileiával]], Fenékpusztánál keresztezte az akkoriban jóval mkiterjedtebb vízrendszerű [[Balaton]]t. Itt találkozott egyben egy másik fontos úttal is, amely Sopianaet ''([[Pécs]])'' kötötte össze Augusta Treverorummal ''([[Trier]])''. A fontos csomópont környékén több település is létrejött; a környéken előkerült sírleletek tanúsítják, hogy a [[Kelták|kelta]] őslakosság mellett római polgárjoggal rendelkezők – elsősorban kereskedők – is éltek. [[160]]-tól viszont a Duna túlpartján élt barbár törzsek sorozatos betörései komoly pusztításokat végeztek, így a [[3. század]]ra valószínűleg már csak egy település maradt meg a területen, éppen itt, Fenékpusztán.