Wikipédia

„Beaujolais” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
18. sor:
| megjegyzések =
}}
'''Beaujolais''' [[Franciaország]] történelmi [[borvidék]]e. Az ország keleti felében, [[Lyon]]tól északra elterülő tartomány két régió – [[Rhône-Alpes]] és [[Burgundia]] – egy egy megyéjének – [[Rhône (megye)|Rhône]] és [[Saône-et-Loire]] – dombos vidékét foglalja magában. Közigazgatásilag a világ egyik legváltozatosabb borvidékének, Burgundiának legdélibb része, de nemzetközileg önállóan is elismert, nagy múltú bortermelő vidék. Egyedi borkészítési technológiája a [[szénsavas maceráció]], amellyel a népszerű ''Beaujolais nouveau'' készül. A beaujolais-i borok az [[Appellation d’origine contrôlée]] (AOC), azaz ellenőrzött [[eredetmegjelölés]]sel ellátott borok közé tartoznak; a legmagasabb minőségi fokozatot képviselik. Fő alapanyaguk egy vékony héjú, alacsony [[csersav|tannin]]tartalmú egyszerű kékszőlő, a [[gamay]]; [[Bor (ital)|bora]] jellemzően könnyű, friss, gyümölcsös vörösbor. A vidék teljes bortermelésének mindössze 1%-át kitevő fehérborok jellemzően [[chardonnay]] és [[aligoté]] borszőlőfajtákból készülnek. Jó évjárat esetén Beaujolais tartomány több bort készít, mint Burgundia másik három borvidéke – [[Chablis]], [[Côte-d’Or]] és [[Mâconnais]] – együttvéve.<ref name="Oxford 72-74. oldal">J. Robinson (ed) ''„The Oxford Companion to Wine”'' Third Edition 72-74. oldal Oxford University Press 2006 {{ISBN |0198609906}}</ref>
 
== Története ==
27. sor:
=== A gamay szőlő ===
[[Fájl:16th-century unknown painters - Philip the Bold - WGA23677.jpg|thumb|200px|II. Bátor Fülöp burgundi herceg, aki kiirtatta a gamay tőkéket Burgundia területéről.]]
A gamay szőlőfajta a [[pinot noir]] egyik változata, amelyet [[1360]]-ban, a [[Beaune]] városától délre fekvő Gamay faluban nemesítettek. A gamay bőtermő, korán hajt, korán virágzik a pinot noirnál két héttel korábban érik, művelése sokkal egyszerűbb. „A Gamay-ből pérselt borokat fiatalon fogyasztják. Erősen gyümölcsös és íze [[málna|málnára]] emlékeztet.”<ref>[http://www.bbkvtar.hu/bor/bor4.html További szőlőfajták A-tól, Z-ig]</ref> [[II. Fülöp burgundi herceg|II. ''Bátor'' Fülöp, Burgundia hercege]] azonban lesújtó véleménnyel volt az új szőlőfajtáról: ''”nagyon rossz és tönkreteszi a növényzetet”''. Mivel féltette az „elegáns” pinot noir fajtát a felhígulástól, [[1395]] júliusában birtokain elrendelte a gamay-tőkék teljes kiirtását és helyükre pinot noirt telepíttetett. 60 évvel később [[III. Fülöp burgundi herceg|III. ''Jó'' Fülöp herceg]] megerősítette a gamay elleni rendeletet. ''"Burgundia hercegei arról híresek, hogy a keresztény világ legjobb borait készítették. Megőrizzük hírnevünket.<!--The Dukes of Burgundy are known as the lords of the best wines in Christendom. We will maintain our reputation-->"''.<ref name="Johnson 133-134. oldal">H. Johnson ''Vintage: The Story of Wine'' 133-134 oldal, Simon and Schuster 1989 {{ISBN |0671687026}}</ref> Így a gamay állomány teljesen kiszorult Burgundiából, és csak annak déli határain, Beaujolais lankáin maradt meg.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
 
== Éghajlat és földrajz ==
Beaujolais Burgundia legnagyobb borvidéke; 55 [[kilométer]] hosszú és 11–14&nbsp;km széles dűlői, 20,234 [[hektár]] területet foglalnak el.<ref name="Dummies 112-120. oldal">E. McCarthy & M. Ewing-Mulligan ''"French Wine for Dummies"'' 112-120. oldal, Wiley Publishing 2001 {{ISBN |0764553542}}</ref> A tartomány történelmi központja [[Beaujeu]], gazdasági központja [[Villefranche-sur-Saône]] ''(Velafranche)''. A beaujolais-i szőlőtermő területek a [[Saône]]-völgy keleti-délkeleti fekvésű lejtőin egészen Lyonig húzódnak. A folyó medencéjétől nyugatra emelkedik a [[Francia-középhegység]] ''(Massif Central),'' amelynek meredek lépcsői mérséklik Beaujolais éghajlatát.
 
Beaujolais [[éghajlat]]a fél[[kontinentális]], [[mérsékelt övi]], amelynek klímájába a [[Földközi-tenger]] közelsége némi [[Mediterrán éghajlat|mediterrán]] jelleget hoz. A régió egésze melegebb, mint Burgundia további borvidékei, így az itt termő szőlőfürtök egyenletesebben érnek. A legnagyobb általános veszélyt a tavaszi [[fagy]]ok jelentik.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
38. sor:
== A vidék borai ==
[[Fájl:Vignobles bourgogne.png|thumb|400px|jobb|Burgundia borvidékeinek térképén, az alsó napságra terület jelöli Beaujolais-t. A bal oldali nagyításon jól láthatóak a borvidék egyes kiemelt területei]]
A beaujolais-i régió több mint 96 falvában tizenkét különböző megjelölésű bort palackoznak.<ref name="MacNeil 220-225. oldal">K. MacNeil ''The Wine Bible'' 220-225. oldal, Workman Publishing 2001 {{ISBN |1563054345}}</ref> Az itt működő pincészetek zöme [[1936]]-os alapítású, kiegészítő présházak [[1938]] illetve [[1946]]-ban, valamint a Régnié borgazdaság [[1988]]-ban nyíltak.
A vidék borainak körülbelül a fele a Beaujolais AOC eredet-, és minőségi tanúsítvány nélkül kerül forgalomba. E borok zömmel a [[Belleville]] központú ''Bas Beaujolais'' területen készülnek. Ezen termékek esetében előírás a minimum 10%-os [[alkoholtartalom]] és egyszerűen ''Beaujolais''; vagy ha a bor alkoholtartalma a késői szüretelés miatt meghaladja a 10,5%-ot, ''Beaujolais Supérieur'' néven ismertek.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
 
* '''Beaujolais AOC''' [[Földrajzi árujelző|eredetmegjelölés]] a borvidék 60 falvára terjed ki; így az itt termett szőlőből készített összes beaujolais-i bor, a francia minőségi besorolás szerint, a legmagasabb kategóriába tartozik. Az előírt minimum alkoholtartalom 9%, a ''Beaujolais AOC Supérieur'' esetén 10%. A vidék borainak jelentős része ezzel a minőségi megjelöléssel kerül forgalomba, ''Beaujolais Nouveau'' néven. Az évente piacra kerülő maximum AOC mennyiség 55 [[hektoliter]]/[[hektár]] (3,1 tonna/acre),<ref name="Oxford 72-74. oldal"/> ami évi 75 millió palack bort jelent.<ref name="Dummies 112-120. oldal"/>
* '''Beaujolais-Villages AOC''' 39 községet jelöl ''Haut Beaujolais''-ban, azaz Beaujolais északi területein és a régió éves termelésének egynegyedét adja. Előfordul, hogy itt is készül ''Beaujolais-Villages Nouveau'', ám a tájegység borai jellemzően március után kerülnek forgalomba. A terület szőlőültetvényei a hegyoldalak magasabb részein fekszenek, termőföldjük gránitban gazdag agyagpala, amely potenciálisan magasabb minőségű borok készítésének lehetőségét biztosítja. Ha a bor alapanyaga kizárólag egy faluból, egy dűlőről származik, akkor a termék nevében a ''Beaujolais-Villages'' mellett megjelenhet a falu neve is. Mióta néhány falu a bor révén nemzetközi ismertséget szerzett, a termelők egyre gyakrabban élnek ezzel lehetőséggel. E szőlőskertek évi maximális terméshozama 50 hektoliter/hektár. A borok élettartama viszonylag rövid, fogyasztásuk a szüretelés utáni két éven belül ajánlott.<ref name="Dummies 112-120. oldal"/> Néhány termelő, aki vörösborát ''Beaujolais-Villages'' név alatt forgalmazza az általa készített fehérbort más, nemzetközileg ismertebb elnevezéssel árusítja; például ''Mâcon-Villages'' vagy ''Saint-Véran''.<ref name="Sotheby 165-168. oldal">T. Stevenson: ''"The Sotheby's Wine Encyclopedia"'' 165-168. oldal, Dorling Kindersley, 2005. {{ISBN |0756613248}}</ref>
* '''Cru Beaujolais''' elnevezés alatt, a borvidék dombjainak lábainál fekvő 10 falut, az azok környezetében húzódó szőlőültetvényeket, és ezek gyümölcséből készült termékeket értjük. Ezek a borok nem hasonlíthatóak Burgundia és [[Elzász]] ''cru'' kifejezéssel jelölt italaihoz, mert Beaujolaisban az alacsonyabban fekvő kertek egészét jelöli és nem önálló dűlőket.<ref name="MacNeil 220-225. oldal"/> [[Cru]] megjelölést az egyes borvidékek szőlőtermesztés szempontjából legjobb kertjei vagy területei kaphatják meg, így az innen származó borok képviselik az adott vidék csúcstermékeit. A beaujolais-i Cru borok közül hét, valódi faluhoz kapcsolható; a ''Brouilly'' és a ''Côte de Brouilly'', a Mont Brouilly környékén fekvő legősibb szőlőskertek borait jelöli; a ''Moulin-à-Vent'' fantázianév – egy helyi szélmalom neve.<ref name="Dummies 112-120. oldal"/> E borok címkéin, csak ritkán olvashatjuk a Beaejolais szót, azért mert a gazdák így kívánják megkülönböztetni magukat a tömegtermelésben gyártott ''Nouveau''-tól, amelyet a Cru-falvakban egyáltalán nem készítenek. A Cru borok testesebbek, sötétebb színűek és fogyaszthatósági időtartamuk hosszabb. A [[Grand Cru]] évi maximális terméshozama 48 hektoliter/hektár. Északról dél felé haladva a ''Beaujolais Cru''-k a következők: ''Saint-Amour, Juliénas, Chénas, Moulin-à-Vent, Fleurie, Chiroubles, Morgon, Régnié, Brouilly'' és ''Côte de Brouilly''.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
* '''Beaujolais Blanc''' & '''Beaujolais Rosé''' – a borvidék legészakibb csücskének néhány kertjében nevelt chardonnay és aligoté szőlőfajtákból fehérborok készülnek, ''Beaujolais Blanc'' vagy ''Beaujolais-Villages Blanc'' néven. Ezek a borok a régió teljes termelésének mindössze 1%-át alkotják. Ennek fő oka, hogy a fehérborszőlő ültetvények egy része átnyúlik a szomszédos Mâconnais borvidékre és a kertek gazdái a piacon minőségi fehérborairól ismertebb vidék címkéivel ellátva, ''Mâcon Blanc'' név alatt értékesítik boraikat. Másik oka, hogy a régió jellegének és ültetvényeinek védelmében kiadott rendelet alapján Beaujolais községeiben a szőlőskertek teljes területének maximum 10%-án teremhet fehér szőlőfajta. A ''Beaujolais Rosé'' alapanyaga a gamay szőlő, de csak ritkán készül; Beaujolais AOC eredet-besorolással kerül forgalomba.<ref name="Oxford 72-74. oldal"/>
106. sor:
 
== Irodalom ==
* J. Robinson: ''The Oxford Companion to Wine'', Third Edition, Oxford University Press, 2006. {{ISBN |0198609906}} {{en}}
* E. McCarthy & M. Ewing-Mulligan: ''"French Wine for Dummies"'' 112-120. oldal, Wiley Publishing, 2001. {{ISBN |0764553542}} {{en}}
* H. Johnson: ''Vintage: The Story of Wine'' 133-134 oldal, Simon and Schuster 1989 {{ISBN |0671687026}} {{en}}
* K. MacNeil: ''The Wine Bible'' 220-225. oldal, Workman Publishing 2001 {{ISBN |1563054345}} {{en}}
* T. Stevenson: ''"The Sotheby's Wine Encyclopedia"'' 165-168 oldal, Dorling Kindersley, 2005. {{ISBN |0756613248}} {{en}}
* T. Nagy Gábor: ''Megérkezett a Beaujolais nouveau!'', Glóbusz Magazin:''Gasztronómia'', 2007. december 17.
* További szőlőfajták A-tól, Z-ig [http://www.bbkvtar.hu/bor/bor4.html]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Beaujolais”