„Buddhistaüldözés” változatai közötti eltérés

224-ben a [[zoroasztrizmus]] lett a [[Perzsa Birodalom]] hivatalos vallása és más vallásokat nem tűrtek meg, amellyel megállították a buddhizmus nyugati irányú terjeszkedését.<ref name="CHI">Ehsan Yar-Shater, ''The Cambridge History of Iran'', Cambridge University, 1983, {{ISBN |0-521-24693-8}} pg. 860-861</ref> A 3. században a [[Szászánida Birodalom|szászánidák]] lerohanták a [[baktria]]i területeket és megdöntötték a [[Kusán Birodalom|kusán]] uralmat.<ref name="Berzin">Alexander Berzin, ''Historical Sketch of Buddhism and Islam in Afghanistan and Buddhists'', November 2001, Online Article from the Berzin Archives. [http://www.berzinarchives.com/islam/history_afghanistan_buddhism.html Last accessed 3 January 2007]</ref> Bár a szászanidák hite a zoroasztrizmus volt, megtűrték a buddhistákat és több buddhista kolostor építésére is engedélyt adtak. Ebben a korban építették a lokottaraváda követői a hatalmas méretű, [[Bámiján-völgy|Bámiján-völgyi Buddha-szobrokat]].<ref name="Berzin"/>

[[Pusjamitra Szunga]] (uralkodása: i.e. 185 - 151) meggyilkoltatta az utolsó [[Maurja Birodalom|maurja]] császárt, [[Brhadrata|Brhadratát]] az i.e. 185-ben, majd megalapította a [[Szunga uralkodók listája|Szunga-dinasztiát]]. Az i.e. 3. század közepétől, [[Asóka]] király idején a buddhista hittérítés átterjedt a szubkontinensen túlra is. Az uralkodása után négy évszázaddal írt bizonyos buddhista szövegek, mint az ''[[Asokávadána]]'' vagy a ''[[Divjávadána]]'' említenek olyan időszakot, amelyben üldözték a buddhistákat. Ezek alapján Pusjamitra Szunga király olyan sztúpákat és [[Vihára|vihárákat]] romboltatott le, amelyeket Asóka építtetett. Vérdíjat tűzött ki a buddhista szerzetesek fejére és igyekezett aláásni Asóka korábbi tevékenységeit.<ref name="ashok">Ashok Kumar Anand, "Buddhism in India", 1996, Gyan Books, {{ISBN |81-212-0506-9}}, pg 91-93</ref> Ezzel szemben, egyes történészek szerint Pusjamitra Szunga nem üldözte a buddhistákat és a hagyományos beszámolókat túlzónak tekintik. Az Asokávadána legenda buddhista verziója szerint Pusjamitra megtámadta a maurjákat, amely a buddhizmus hanyatlásához vezetett. A későbbi Szunga királyok barátságosabban álltak a buddhizmushoz és hozzájárultak a [[bharhut]]i sztúpa megépítéséhez.<ref>Akira Hirakawa, Paul Groner, "A History of Indian Buddhism: From Sakyamuni to Early Mahayana", Motilal Banarsidass Publ., 1996, {{ISBN |81-208-0955-6}} pg 223</ref> A buddhizmus hanyatlása Indiában egészen a Gupta-dinasztiáig tartott.

A [[Meidzsi-kor]] elején Japán modernizálása címén (lásd [[Meidzsi-restauráció]]) a buddhista szerzeteseket arra kényszerítették, hogy visszatérjenek a világi élethez, a buddhista tulajdonokat elkobozták, a buddhista intézményeket bezáratták, a buddhista iskolákat pedig állami irányítás alatt átszervezték.<ref>James Edward Ketelaar, ''Of Heretics and Martyrs in Meiji Japan''; {{ISBN |0-691-02481-2}}</ref> A buddhizmus állami irányítása a császári Japán politikájának része volt mind otthon, mind Koreában és a többi elfoglalt területeken.<ref>Brian Victoria, ''Zen War Stories'', {{ISBN |0-7007-1581-9}}</ref>

A 14. század óta ezek a szerzetesek voltak az első szerzetesi csoportok a himalájai országban. A théraváda buddhizmus felélesztésén tevékenykedtek a buddhisták, amely több mint ötszáz évvel azelőtt tűnt el Nepál területéről. A [[Rana-dinasztia|Rana]] uralom nem engedélyezte a buddhizmust és a nevar embereknek tilos volt saját anyanyelvüket használni. A többségében nevar nemzetiségű szerzetesek a bántalmazások és bebörtönzések ellenére folytatták ellenállásukat. A hatóság végül deportálással oldotta meg az ügyet. A szerzetesek ellen olyan vádakat vonultattak fel, hogy azok új hitet tanítanak és áttérítik a hindu lakosságot, arra biztatják a nőket, hogy hagyják hátra a világi életet és ne szüljenek gyermeket, valamint nevar nyelven írtak könyveket.<ref>LeVine, Sarah and Gellner, David N. (2005). ''Rebuilding Buddhism: The Theravada Movement in Twentieth-Century Nepal.'' Harvard University Press. {{ISBN |0-674-01908-3}}, {{ISBN |978-0-674-01908-9}}. Page 48.</ref><ref>{{cite web |url=http://www.lumbini.org.uk/bd_n_thera_t.html|title=Theravada Buddhism in Modern Nepal |publisher=Lumbini Nepalese Buddha Dharma Society (UK)|accessdate=9 May 2013|date= }}</ref>