„Cook-szoros” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a File: → Fájl: |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
27. sor:
| térképaláírás =
}}
A '''Cook-szoros''' [[Új-Zéland]] [[Északi-sziget]]e és [[Déli-sziget]]e között fekszik. Északnyugatról délkelet felé haladva a [[Tasman-tenger]]t köti össze a [[Csendes-óceán]] déli részével. A szoros partján helyezkedik el az ország fővárosa, [[Wellington (Új-Zéland)|Wellington]]. Legkeskenyebb részén 22 kilométer széles.<ref name="McLintock">McLintock, A H, Ed. (1966) [http://www.TeAra.govt.nz/1966/C/CookStrait/en ''Cook Strait'']</ref> A világ egyik legveszélyesebb hajózó vizének tartják.<ref>McLauchlan, Gordon (Ed.) (1987) ''New Zealand encyclopedia'', Bateman, P. 121. {{ISBN
A [[szoros]]t [[James Cook]]ról, első európai felfedezőjéről nevezték el, aki 1770-ben hajózott erre. [[Maori nyelv]]en neve ''Raukawa'' vagy ''Raukawa Moana''.
55. sor:
Az első európai felfedező, [[Abel Janszoon Tasman|Abel Tasman]] 1642-ben nem ismerte fel, hogy a nyugati oldaláról hatalmas öbölnek látszó tengerrésznek van kijárata kelet felé, ezért azt Zeehaen-öbölnek nevezte el az expedíció egyik hajójáról. 1769-ben James Cook állapította meg, hogy az öböl egy hajózható szorosban folytatódik.
A szoros környékén, a [[Marlborough Sounds]] tengeröbleiben a 19. század elejétől európai [[bálna]]vadászok telepedtek meg, mivel itt húzódott a bálnák egyik fontos vonulási útja.<ref>McNab, Robert (1913) [http://www.nzetc.org/tm/scholarly/tei-McNOldW-t1-front-d4.html ''A History of Southern New Zealand from 1830 to 1840''] Whitcombe and Tombs Limited. ASIN B000881KT4.</ref><ref>Martin, Stephen (2001) ''The Whales' Journey'': [https://books.google.co.nz/books?id=M0jN8JM0pIYC&pg=PA100&lpg=PA100&dq=%22Cook+Strait%22+fishing+history&source=web&ots=XiWh_E6Z-r&sig=PKBCTgYPTWJLbwaHfYJ_VT9vQTM&hl=en&sa=X&oi=book_result&resnum=32&ct=result#PPA98,M1 Chapter 4: The northerly migration] Allen & Unwin. {{ISBN
Az 1820-as évek törzsi háborúiban [[Te Rauparaha]] maori főnök hódította meg a szoros térségét. Az európaiak első állandó települései a térségben, így [[Wellington (Új-Zéland)|Wellington]] és [[Nelson]], 1840-től kezdtek létrejönni. Már 1866-ban lefektették az első távíró-kábeleket a szoroson át.
|