Wikipédia

„Sárgarépa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (2001:738:80D:63FB:FC74:6047:F628:F38F), visszaállítva Balint36 szerkesztésére
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
72. sor:
Származási helye (géncentruma<ref>A ''géncentrum'' [[Nyikolaj Ivanovics Vavilov]] ''(1887-1943)'' által létrehozott fogalom; az a terület, ahol természetes körülmények között a növény a legnagyobb változatosságban fordul elő</ref>) [[Nyugat-Ázsia]] (a mai [[Afganisztán]] és [[Irán]] területe).<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch03.html dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve]</ref> Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.
 
Első "klasszikus" utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók ''([[Pedaniosz Dioszkoridész|Dioszkoridész]]: De materia medica)''. Európába a 8. században [[mórok]] közvetítésével jutott el az [[Ibériai-félsziget]]re, innen terjedt el [[Észak-Európa]] felé.<ref>Krech, Shepard; McNeill, J.R.; Merchant, Carolyn (2004). Encyclopedia of World Environmental History: O-Z, Index. Routledge. p. 1071. {{ISBN |978-0-415-93735-1}}.</ref> A 12. századi [[andalúzia]]i arab tudós földműves, [[Ibn al-'Awwam]] átfogó művében, a ''Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha)'' említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században.<ref>Dalby, Andrew (2003). Food in the Ancient World from A to Z. Psychology Press. p. 75. {{ISBN |97-415-23259}}-3.</ref>
Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépárról [[Lippay János]]tól ''(1606-1666)''.
 
78. sor:
 
A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% [[rost]]ot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A [[rost]] főleg [[cellulóz]], kisebb részben [[hemicellulóz]] és [[lignin]]. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz [[keményítő]]t.<ref name="Rubatsky et al. 1999, p. 254">Rubatsky et al. (1999), p. 254.</ref> A zöldség íze főként a [[glutaminsav]]nak és a többi szabad [[Aminosavak|aminosav]]nak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a [[borostyánkősav]], [[α-ketoglutársav]], [[tejsav]] és [[glikolsav]] (gyümölcssav); a fő fenolos sav a [[kávésav]].<ref>Sharma et al. (2012), pp. 22–23.</ref>
Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-[[karotinok]]. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben.<ref>Strube, Michael; OveDragsted, Lars (1999). Naturally Occurring Antitumourigens. IV. Carotenoids Except β-Carotene. Copenhagen: Nordic Council of Ministers. p. 48. {{ISBN |978-92-893-0342-2}}.</ref><ref>Novotny, Janet A.; Dueker, S.R.; Zech, L.A.; Clifford, A.J. (1995). "Compartmental analysis of the dynamics of β-carotene metabolism in an adult volunteer". Journal of Lipid Research 36 (8): 1825–1838. [[PMID:7595103|PMID 7595103]].)</ref>
Átlagosan 6-54 mg közötti mennyiségben tartalmaz karotinokat 100 g sárgarépa. A baromfitartók emiatt sárgarépa kivonatokat adnak az állatoknak, hogy javítsák azok húsának és a tojásaik sárgájának színét.<ref name="Rubatsky et al. 1999, p. 254"/> A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban. A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.<ref>Ross (2005), pp. 199–200.</ref>
 
Az A vitamin hiány tünetei egyebek mellett a farkasvakság, hajhullás, bőrszárazság.<ref>[http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/a-vitamin-hiany-102521.html Egészségkalauz - A vitamin hiány]</ref> Egy városi legenda szerint aki sok sárgarépát eszik, az éjjel is élesen lát. Ez a történet a második világháborúra nyúlik vissza, amikor a német csapatok a Brit szigetet támadták. A Királyi Légierő azt a pletykát terjesztette, hogy a pilóták a sok sárgarépa fogyasztásától látnak jól az éjszakai támadások alkalmával, hogy ezzel megpróbálja elkendőzni a kifejlesztett és alkalmazott új radartechnológiákat, valamint a piros jelzőfény használatát a repülőgépek műszerfalán, ami nem károsítja annyira az éjszakai látást.<ref>[http://www.zoldsegfarm.hu/shop_products/211/1 Zöldségfarm]</ref><ref>Kruszelnicki, Karl (2010). Dis Information And Other Wikkid Myths: More Great Myths In Science. HarperCollins Australia. pp. 71–73. {{ISBN |978-0-7304-4528-9}}.</ref>
 
== Felhasználása, elkészítési módok==
87. sor:
Nyersen fogyasztva főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták vermelve, homokba rakva jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.
 
A sárgarépát a legkülönfélébb módokon elkészítve lehet fogyasztani. A nyers sárgarépából a β-karotin tartalomnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az elkészítéssel, pépesítéssel, főzéssel, étkezési olaj hozzáadásával 39%-ra is feljavítható.<ref>Hedrén, E.; Diaz, V.; Svanburg, U. (2002). "Estimation of carotenoid accessibility from carrots determined by an in vitro digestion method". European Journal of Clinical Nutrition 56 (5): 425–430. doi:10.1038/sj/ejcn/1601329. [[PMID:12001013|PMID 12001013]].</ref>
Felhasználható apró darabokra vágva sütni, párolni, főzni, levesekbe és szószókba, bébiételekbe és állateledelbe.
A sárgarépa zöldje is ehető, bár emberi fogyasztása nem túl gyakori. Erre a célra a sűrű vetések egyelésénél kihúzgált (még vastag gyökeret nem fejlesztett) növények alkalmasak. Általában sültek mellé, salátába teszik.
 
Az 1980-as évek óta lehet kapni bébirépákat (amelyek meg vannak hámozva és egyforma méretű hengerekre vágva) és nyugatabbra népszerű rögtön fogyasztható gyorsételek.<ref>Bidlack, Wayne R.; Rodriguez, Raymond L. (2011). Nutritional Genomics: The Impact of Dietary Regulation of Gene Function on Human Disease. CRC Press. p. 321. {{ISBN |978-1-4398-4452-6}}.</ref>
Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát.<ref name="Rubatsky et al. 1999, p. 254"/>
 
A sárgarépa édes íze lehetővé teszi, hogy édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár része. A sárgarépalé széles körben forgalmazott egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve<ref>Carr, Anna (1998). Rodale's Illustrated Encyclopedia of Herbs. Rodale. p. 112. {{ISBN |978-0-87596-964-0}}.</ref> (pl. céklalével, narancslével).
 
{{forrás|Napi 15 gramm sárgarépa fogyasztása fedezi a napi szükségletet, ezért figyeljünk oda a túladagolásra, mert inkább gyerekeknél ellenreakciót válthat ki. Magas bétakarotin tartalma miatt a cigarettázók nem tolerálják, ugyanis nikotin jelenlétében a karotin fölösleg nehezen ürül ki a vérből.}}
117. sor:
A sárgarépa fajták két nagy osztályba sorolhatók, a keleti és nyugati fajtába. A közelmúltban számos újdonság jelent meg, amelyeket sajátos jellemzőik miatt termesztenek.
 
A keleti fajtát Közép-Ázsiában háziasították a mai Afganisztán és Irán területén a 10. század környékén. Ezek a fajták lila és világossárga színűek és gyakran elágazódik a gyökér. A lila színért az antociánok felelősek.<ref>Tiwari, B.K.; Brunton, Nigel P.; Brennan, Charles (2012). Handbook of Plant Food Phytochemicals: Sources, Stability and Extraction. John Wiley & Sons. p. 405. {{ISBN |978-1-118-46467-0}}.</ref>
 
A nyugati fajtát a 17. században [[Hollandia|Hollandiában]] nemesítették. A narancssárga színt a karotinok okozzák. Akkoriban ennek a színnek politikai jelentősége volt a hollandok számára.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sárgarépa”