„Vegetarianizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
112. sor:
=== Az éhínség megelőzése ===
Mivel az állatok alacsony hatékonysággal termelnek húst a növényi táplálékukból, ezért gyakran feltételezik, hogy a vegetáriánius életmódra való áttéréssel több élelmiszert lehetne termelni, ami csökkentené az éhezést a harmadik világban. Egy [[1998]]-as szimuláció szerint ez nem állja meg a helyét, mivel ha a fejlett országokban csökkenne a húsfogyasztás, akkor a hús olcsóbbá válna a harmadik világban, és ez ott a húsfogyasztás megnövekedéséhez vezetne, a gabonafogyasztás meg alig változna. Emellett egyes területeken nem termelhető emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer, csak állati takarmány, így egy vegán mezőgazdaság nem tudná hasznosítani ezeket a területeket. [[E. O. Wilson]] szerint ha mindenki vegetariánus lenne, akkor az összes megművelhető terület 10 milliárd embert tudna ellátni.<ref>Wilson, Edward O.: ''The Future of Life.'' Abacus, 2003, {{ISBN
=== Az [[emberré válás|emberelődök]] táplálkozása ===
149. sor:
==== Szikh vallás ====
A [[szikh]] tanítások nem utalnak arra, hogy a vegetarianizmus kívánatos lenne,<ref name = "SHP">[http://www.sikhs.org/meat_au.htm "Misconceptions About Eating Meat"], Sikhism Home Page</ref><ref>I.J. Singh, ''Sikhs and Sikhism'', Manohar, Delhi {{ISBN
Egyes [[szekta|szektákban]] az"Amritdharisok", mint például [[Akhand Kirtani Jatha]], [[Damdami Taksal]], [[Namdhari]]<ref>Jane Srivastava, "[http://www.hinduismtoday.com/modules/smartsection/item.php?itemid=1541 Vegetarianism and Meat-Eating in 8 Religions]", ''[[Hinduism Today]]'', Spring 2007. Hozzáférés ideje: 9 January 2010.</ref> és [[Rarionwalay]],<ref>Gyani Sher Singh, ''Philosophy of Sikhism'', Shiromani Gurdwara Parbandhak Committee, Amritsar: "As a true Vaisnavite, Kabir remained a strict vegetarian. Kabir, far from defying Brahmanical tradition as to the eating of meat, would not permit so much as the plucking of a flower (G.G.S. p. 479), whereas Nanak deemed all such scruples to be superstitions."</ref> hevesen kikelnek a húsevés és a tojásfogyasztás ellen, de bátorítják a tej és a tejtermékek élvezetét.<ref>Harjinder Singh, [http://www.sikhwomen.com/Community/Volunteer/langar.htm "Guru ka Langar"]. Hozzáférés ideje: 2010-12-28.</ref> Ez a British Raj ([[Brit-India]]) idejére vezethető vissza, amikor is sok visnuista hindu tért be.<ref name="fool"/> A guruk ezzel szemben az egyszerűséget hangsúlyozták. [[Nának guru]] szerint a mértéktelenség a Föld, így az élet erőforrásainak megcsapolását jelenti.<ref>{{cite web|url=http://www.sikhs.org/meat_gn.htm |title=Sikhism Home Page |publisher=Sikhs.org |accessdate=2009-08-09}}</ref><ref>{{Cite book|last=Singh|first=Prithi Pal |title=The History of Sikh Gurus|publisher=Lotus Press|location=New Delhi|year=2006|page=38|chapter=3 Guru Amar Das|isbn=8183820751|url=https://books.google.com/?id=EhGkVkhUuqoC}}</ref> A szikhek szent könyvének egyes fejezetei szerint bolondság az állati élet felsőbbrendűsége mellett érvelni, mivel minden életforma kapcsolatban áll egymással, és csak az emberi élet felsőbbrendű.<ref name="fool"/> Mindazonáltal a templomban osztogatott étel szigorúan laktovegetariánus, bár ez inkább az egyes egyének személyes döntésének tiszteletben tartását jelzi, mint egy tanítást.<ref name="hsp"/><ref name="fool"/>
243. sor:
}}</ref> [[koleszterin]]szintje és vérnyomása alacsonyabb, és közöttük ritkábbak a szív- és vesebetegségek, a [[magas vérnyomás]], a [[vázrendszer#Csontritkulás|csontritkulás]], a [[metabolikus szindróma]],<ref>Rizzo NS, Sabaté J, Jaceldo-Siegl K, Fraser GE. Vegetarian dietary patterns are associated with a lower risk of metabolic syndrome: The Adventist Health Study-2. [http://care.diabetesjournals.org/content/34/5/1225.long Diabetes Care. 2011 May;34(5):1225-7]</ref> a [[cukorbetegség]], az [[Alzheimer-kór]] és más demenciák.<ref>Mattson, Mark P. ''Diet-Brain Connection: Impact on Memory, Mood, Aging and Disease''. Kluwer Academic Publishers, 2002.</ref> Egy [[Hetednapi Adventista Egyház|hetednapi adventistákon]] végzett tanulmány szerint a vegetáriánusok kevésbé voltak hajlamosak a [[depresszió]]ra, és a kedélyük is jobb volt, mint a többieknek.<ref>{{cite web|url=http://www.nutritionj.com/content/9/1/26 |title=Vegetarian diets are associated with healthy mood states: a cross-sectional study in Seventh Day Adventist adults|date= June 1, 2010|accessdate= 25 June 2010}}</ref>
Két 2002-es tanulmány szerint az angol vegetáriánusok halandósága alacsonyabb, várható élettartama hosszabb, mint a teljes népesség átlagának. Ez a különbség azonban eltűnt, amikor a vegetáriánusokat a velük azonos társadalmi helyzetű vegyes táplálkozású angolokkal hasonlították össze. A szerzők szerint a szocioökonomikus helyzet sokkal nagyobb befolyással van az egészségügyi táplálkozásra, mint az, hogy vegetáriánus-e az illető.<ref>Timothy J Key, Paul N Appleby, Gwyneth K Davey, Naomi E Allen, Elizabeth A Spencer, Ruth C Travis: ''Mortality in British vegetarians.'' In: ''Public Health Nutr.'' 2002 Feb;5(1):29-36. [[PMID:12001975|PMID 12001975]] [http://www.ajcn.org/content/78/3/533S.full Volltext]</ref>
Három fejlett országban végzett öt különböző összehasonlító vizsgálat metaanalízise szerint a koronáris szívbetegség a vegetáriánusoknál 24%-kal kisebb, mint a hozzájuk hasonló helyzetű vegyes táplálkozásúaknál. A szerzők szerint ez a vegetáriánusok alacsonyabb koleszterinszintjére, az [[koleszterin#A HDL és az LDL|LDL-koleszterin]] csökkent [[oxidáció]]jára, vagy a [[véralvadás]]i faktorok szintjének megváltozására vezethető vissza. A [[BNO-10-09 – A keringési rendszer betegségei|keringési betegségek]], a [[gyomorrák|gyomor-]], [[bélrák|bél-]], a [[tüdőrák|tüdő-]], a [[mellrák|mell-]] és a [[prosztatarák]] halálozási arányában nem volt különbség, mint ahogy más halálokokban sem.<ref name="AJCN metastudy">{{Cite journal|title= Mortality in vegetarians and nonvegetarians: detailed findings from a collaborative analysis of 5 prospective studies|journal= American Journal of Clinical Nutrition|volume= 70|issue=3|pages=516S–524S|date = September 1999|url=http://www.ajcn.org/cgi/content/full/70/3/516S|accessdate=30 October 2009|author= Timothy J Key, Gary E Fraser, Margaret Thorogood, Paul N Appleby, Valerie Beral, Gillian Reeves, Michael L Burr, Jenny Chang-Claude, Rainer Frentzel-Beyme, Jan W Kuzma, Jim Mann and Klim McPherson |pmid= 10479225}}</ref>
|