„Vajdasági ruszinok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
== Történetük ==
 
Kúlában, [[1751]]. [[január 17.|január 17]]-én Redl Ferenc József<ref>Az iratokon: "Francis: José: de Redl"</ref>, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] által a [[bácska]]i kamarával megbízott adminisztrátor, aláírta azt a szerződést<ref>Az irat fennmaradt, magyarullatin-magyar "vegyesnyelven" íródott. Lásd: NemzetiÉrseki Levéltár, BudapestKalocsa. A bácskai adminisztratúra egyébiratait lásd: Informationes cameralis administrationis Bacsiensis 1746-1772.</ref>, amelyben jóváhagyta 200 ruszinunitus (bizánci rítusú katolikus) család betelepülését a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságba]]. Azóta ezt a napot a vajdasági ruszinok különösen jeles dátumként tartják számon.
 
Rédlt 1749. március 8-án bízták meg a bácskai adminisztrációval<ref>Grassalkovich Antal kamaraelnök "jól választotta meg munkatársait. Megfelelően, hajlamaik és képességeik szerint foglalkoztatta őket. [[Franz Joseph Redl]]t, a Bács megyei telepítésekben legkorábbi munkatársát még III. Károly korából örökölte, de a birtokigazgatóból kamarai tanácsossá előlépett, polgári származású cseh-német hivatalnokot jól tudta mozgatni. Őt, helyismerete nélkülözhetetlenné tette számára. Redl azonban 1763. november 25-én Győrött, útban Pozsony felé, hirtelen meghalt." / Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal, hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllő, 1997), p. 67.</ref>, s 1750. július 3-án kapott engedélyt arra, hogy székhelyét áthelyezze [[Zombor]]ba.
 
A hivatalos írásos emlék 1751-et tart nyilván, noha bizonyos adatokból arra lehet következtetni, hogy már [[1746]]-ban éltek ruszinunitus családok a Vajdaságban. Letelepedésük helyéül [[Bácskeresztúr|Keresztúrt]] választották, ahol ma is legnépesebb arányban élnek.
 
A magyar kamara szegedi felügyelősége alá tartozó bácskai adminisztrátor által aláírt<ref>1742-ben a szegedi felügyelőség, valamint a bácskai adminisztráció és az aradi adminisztráció a bécsi udvari kamara alól, a magyar kamara felügyelete alá került. Egy időben mind a három hivatalnak Redl Ferenc József volt a közös vezetője. Szlavónia polgári részének visszacsatolása után, az ottani kamarai kerület mint ideiglenes igazgatóság került a magyar kamara alá. 1750-ben szervezték át kamarai adminisztrációvá (hivatallá). /Ember Győző: Magyarország közigazgatása 1711-1765 (Levéltári Közlemények, 54. évf. 1-2 szám, Budapest, 1983) p. 44./</ref> betelepedési nyilatkozatot annak idején [[Mihajl Munkácsi]]nak, [[Bereg megye]] egyik faluja szabad polgárának adták át, s az ő vezetésével indulhatott el a 200 [[ruszin görög katolikus egyház|ruszin görög katolikus]] vallású család az akkori Északkelet-Magyarország, (ma [[Szlovákia|Kelet-Szlovákia]], [[Kárpátalja]], [[Ukrajna]] és [[Magyarország]]) területéről a Vajdaság irányába. A szerződésben fontos kitételként szerepelt, hogy az ide települőknek ruszin nemzetiségűeknek kell lenniük, szabad polgároknak, sőt a vallási hovatartozásukat is meghatározták, tehát görög katolikusoknak.