„Illuminátus rend” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: gyanús ip Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam 82.131.139.17 (vita) szerkesztését (oldid: 19078467) |
||
1. sor:
[[Fájl:Minerval insignia.png|jobbra|bélyegkép|210px|A szövetség szimbóluma: [[Minerva baglya]] könyvön ülve. Nyomtatott grafika 1776-ból]]
[[Fájl:Adam weishaupt.jpg|bélyegkép|210px|[[Adam Weishaupt]], az illuminátus rend alapítója, teológiatanár, a kánonjog szakértője]]
[[Fájl:Johann Bode 2.jpg|jobbra|bélyegkép|210px|[[Johann Joachim Christoph Bode]] halálával az illuminátusokat többé nem lehetett feltámasztani]]
Az '''illuminátus rendet''' ({{latinul|illuminati}}, vagyis "''a megvilágosodottak''"), más néven ''bajor illuminátusok'' titkos társaságát, 1776. május 1-jén [[Adam Weishaupt]] [[ingolstadt]]i filozófus, az [[egyházjog]] professzora alapította. A rendet rövid működés után [[Bajorország]]ban, [[1785]]-ben végleg betiltották, és azóta a szervezet hivatalosan nem aktív.
Célja az volt, hogy a [[felvilágosodás]] és az [[erkölcs]]i fejlődés révén az ember ember feletti uralmát feleslegessé tegye. Tagjainak erkölcsi fejlődését szigorúan ellenőrizte, és ennek alapján juttatta őket a rend magasabb fokozataiba. A kezdetben csak pár tagot számláló, inkább olvasókörre hasonlító szervezet [[Adolf Knigge]] belépésével komoly reformokon ment át. Tagjai a [[szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholyokba is beléptek, illetve erre érdemesnek tartott szabadkőműveseket vettek fel. Létszáma fénykorában mintegy kétezer fő lehetett. Működése csúcsán a [[Német-római Birodalom]] hetven különböző városában, valamint [[Svájc]]ban volt bizonyíthatóan jelen.
[[Magyarország]]on is bekerültek a rendhez tartozók az államigazgatás egyes vezető beosztásaiba,{{refhely|H. Balázs Éva 1967| 182. o.}} de páholyt feltehetően nem tudtak alapítani, hisz működésükről egyedül [[Martinovics Ignác]] vizionált.{{refhely|Miskolczy 2008| 22. o.}}
A rend a végső céljához, a hatalom forradalom nélküli átvételéhez és az állam működésének új alapokra helyezéséhez sosem került közel. [[Római katolikus egyház|Egyházi]] nyomásra a rendi államhatalom korlátozta, majd beszüntette működését. A német városokban a szervezet felszámolása egyértelműen sikeres volt. A bajorországi betiltás után [[Johann Joachim Christoph Bode|Johann Bode]] [[Weimar]]ban még tett egy kísérletet a rend életben tartására, de a kedvezőtlen körülmények és halála (1793) végleg lezárta a további működést.
A rend állítólagos továbbéléséről és vélelmezett ténykedéséről számos [[mítosz]] és [[összeesküvés-elmélet]] alakult ki. Ilyen a [[francia forradalom]] kirobbantásának vádja is, miszerint illuminátusok álltak volna a háttérben. Sokan úgy vélik, hogy az illuminátusok szervezetei titokban tovább élnek és még ma is [[világuralom]]ra törnek, mint ahogy az emberiség szenvedéseit is ők okozták és okozzák máig is.
== Alapítás ==
Adam Weishaupt (1748–1830) az [[Ingolstadti Egyetem]]{{refhely|Dülmen 1973|797. o.|azonos=Dül797}} [[egyházjog]] és [[természetjog]] professzora első lépésként 1776. május 1-jén, két egyetemi hallgatójával megalapította a ''Perfektibilisták szövetségét (Bund der Perfektibilisten)''{{refhely|Hoffmann 1982|o =365}} (a latin ''perfectibilis'' jelentése: a tökéletessé váláshoz képessé tett). A szövetség szimbólumának Weishaupt [[Minerva|Minervának]], a bölcsesség római istennőjének baglyát választotta. A szellemi hátteret az egyetem intellektuális légköre képezte. Ekkor az egyetem tanári karában többségben voltak az [[1773]]-ban feloszlatott [[Jézus Társasága|Jézus Társaság]] egykori tagjai. A még csak huszonnyolc éves, fiatal Weishaupt volt az egyetlen professzor Ingolstadtban, aki ugyan gyermekkorában jezsuita nevelést kapott, de nem volt jezsuita, s emiatt izolált lett a tantestületben. Ez az elszigeteltség persze a [[felvilágosodás]] iránti lelkesedéséből is adódott. Második lépésként, hogy hallgatóit megvédje a jezsuita intrikák ellen, melyeket mindenütt sejtett, de mindenekelőtt azért, hogy a hozzá csatlakozóknak hozzáférési lehetőséget biztosítson a kor egyházkritikai irodalmához, megalapította a ''Bölcsesség titkos szövetségét'' ''(Geheimer Weisheitsbund)'', ami kezdetben legfeljebb húsz tagot számláló [[olvasókör]] volt csupán.
| |||