„Kenyérmezői-patak” változatai közötti eltérés

a
ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
A [[Dorog szénbányászata|dorogi bányászkodás]] idején a felszínre emelt bányavízzel nagyobb hozamot ért el, ami környezetszennyezéssel járt. Egy rövid szakaszon ez a patak választja el Esztergom-Kertvárost és Dorogot, ugyanitt egy csatornán keresztül vezeti le a [[Palatinus-tó]] vizét. Egy csatorna segítségével a patak vezeti el a [[Dorogi hőerőmű]] elhasználódott hűtővizét ami esetenként hőszennyezéssel jár. Nevét az Esztergom-Kertváros területén lévő [[Kenyérmező]]ről kapta, de csaknem minden településen saját településnevükkel ismerik a lakók a patakot. Lejtése csekély, sebessége és hozama változó, a patak által szállított hordalék leülepedése számottevő.
 
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] állásfoglalása szerint völgye védett fajok lelőhelyéül szolgáló természet-közeli terület, ahol értékes patakparti vegetáció, mocsári- és lápnövényzet, ligeterdők, vízparti füzesek találhatók. Más források szerint élővilága szinte teljesen kipusztult.<ref>Dorogi lexikon p. 136</ref> A patak dorogi szakaszát [[1988]]-ban rendezték a [[Schmidt Sándor lakótelep]] építésével párhuzamosan,<ref>[[Tittmann János]]: Dorog 20 éve város, p. 31, Dorog Város Kulturális Közalapítványa, 2004, {{ISBN |963-214-771-5}}</ref> mélyebb és szélesebb csatornát alakítottak ki az évszakosan ingadozó vízjárás miatt.
 
== A 2004-es szennyezés ==
38 036

szerkesztés