„Velence (Olaszország)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor:
Velence létrejötte mind a természet, mind az ember munkájának köszönhető, ám a környezeti feltételeket a természeti tényezők alakították ki: a lagúnák és szigeteik a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]] hatalmas folyamáradatainak és a tenger munkájának állandó összecsapásából származnak. Az [[Alpok]]ból lezúduló, gleccserek által szaggatott kövek, törmelékek elérték a tengert, amit az [[Adriai-tenger|Adria]] hullámai a part előtt teregettek el – így a nyílt tenger és a partok lapályaiba nyúló sekélyebb tengerrész között hosszú szigetek és nagy turzások jöttek létre. Így született meg a lagúna, amely 6–10 km szélességben ékelődik a nyílt tenger és a szárazföld közé.
A lagúna a part felé mindinkább elmocsarasodik, ez az ún. ''holt lagúna''. A másik részében viszont érvényesül a tenger kismértékű apály-dagály hatása, és mivel így vize együtt él az Adriával, nem mocsarasodik el. Ez utóbbi az ''élő lagúna'' – s ebből született, nőtt ki Velence. A ''holt lagúna'' csak a tavaszi-őszi áradások idején áll víz alatt, míg az ''élő lagúna'' egész esztendőben.<br />A középkorban számos apró sziget benépesült, s kisebb települések jelentek meg, kolostorokkal, épületekkel. Mára már ezek nagy része egyáltalán nem látható. Csupán néhány sziget maradt lakott, ahová magánhajón vagy menetrend szerinti közlekedési eszközökkel lehet eljutni.
A lagúnát a Lido és Pellestrina homokzátonyai választják el a tengertől. Három csatornája, kijárata a tenger irányába: a ''Porto di Lido'', a ''Porto di Chioggia'' és a ''Porto di Malomocco''. A lagúna kiterjedése mintegy {{szám|
=== Éghajlata ===
| |||