„Nyálmirigy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis korr, más szócikk adott szakaszára nem célszerű linkelni, akkor inkább legyen zöld vagy piros a link (utóbbira is lehet ideiglenesen redirt csinálni) |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
1. sor:
[[Fájl:Illu quiz hn 02.jpg|300px|bélyegkép|jobb|Nyálmirigyek]]
A ''klasszikus definíció'' szerint: a '''nyálmirigy''' olyan külső elválasztású [[mirigy]], melynek kivezetőcsöve a [[szájüreg]]be torkollik. Ma már tudjuk, hogy a nyálmirigyek több olyan anyagot is termelnek (pl. epidermiális növekedési faktort), melyek belső elválasztású úton kerülnek kiválasztásra, így nem tekinthetjük a nyálmirigyeket egyértelműen külső elválasztású mirigynek, ''helyesen'': külső és belső elválasztású vegyes mirigyek.<ref>Sonkodi István: Orális Medicina. Semmelweis Kiadó. Budapest, 1966. {{ISBN
== Számuk, elhelyezkedésük, feladatuk ==
11. sor:
'''3. Nyelv alatti mirigy''' (glandula sublingualis). Oldalirányban összenyomott csepp alakú mirigy, amelynek vékonyabb „farka” hátrafelé nyúlik, elülső tompa vége gyakran külön lebenyt képez. A kétoldali mirigy két elülső vaskosabb vége a nyelvcsúcs alatt csaknem találkozik a középvonalban. Együtt a két mirigy patkó alakú. A mirigyek a szájfenék izomzatán nyugszanak, felülről a szájfenék nyálkahártyája borítja, ezen a mirigy a szájfenéken jól látható redőt képez. A mirigy apró kivezetőcsövei a redő élén elhelyezkedő kis pontsorban nyílnak. Csupán a mediális tompa végének megfelelő nagyobb lebenynek van egy nagyobb egységes kivezetőcsöve, mely a mirigy mediális oldalán előrefutó állkapocs alatti mirigy kivezetőcsövével együtt nyílik a nyelv alatti szemölcsön. Szövettani szerkezete: kevert nyálmirigy erős mucinosus túlsúllyal. Egyes részeiben alig találni serosus végkamrát, más részeiben a serosus végkamrák a mirigyszövet felét is kitehetik.
A nyálmirigyek komplex folyadékot, [[nyál]]at termelnek, melynek védő funkciói és táplálkozással összefüggő szerepe van. A nyál védő szerepe: nedvesítés, [[baktériumok|baktérium]] ellenes hatás, a [[nyálkahártya]] integritásának védelme, tisztítás, [[pufferoldat|pufferolás]], remineralizáció ([[fogszuvasodás]] elleni védelem). [[Táplálkozás]]sal, [[beszéd]]del összefüggő feladatok: táplálék előkészítése, [[ízlelés]], [[beszéd]], [[emésztés]].<ref>Nagy Gábor: Nyálmirigybetegségek. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000. {{ISBN
== Nyálmirigybetegségek ==
27. sor:
* Fizikális vizsgálat: fájdalom, duzzanat, tömörség megállapítása tapintással.
* [[Röntgensugárzás|Röntgenvizsgálat]], ezen belül a sialográfia: a nyálmirigyek kontrasztanyaggal való feltöltése utáni röntgenfelvétel elkészítését jelenti.
* [[Szcintigráfia]]: a nyálmirigy szcintigráfia lényege, hogy [[radioizotóp]] ([[A technécium izotópjai|Tc-99m-mel]] jelzett [[nátrium-pertechnetát]]) intravénás bejuttatása után mérik [[SPECT|gamma kamerával]] az izotóp dúsulását és kiválasztását a nyálmirigyekben.<ref>Péter Mózes: Radiológia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000. {{ISBN
* Az [[ultrahang]] vizsgálat fő alkalmazási területe a nagy nyálmirigyek cisztás (folyadék tartalmú) elváltozásainak a tömör daganatoktól való elkülönítése.
* [[Komputertomográfia]] (CT): indikációja a nyálmirigyen belüli szövetszaporulat pontos megállapítása.
| |||