„Móricz Zsigmond Színház” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infoboxba játszóhelyek |
→Az önálló társulat: kieg+ref-ek |
||
68. sor:
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, [[Bozóky István (színművész)|Bozóky István]]t, aki mellett 1980–1982 között [[Fehér György (operatőr)|Fehér György]]<ref>Zalán Vince: ''Magyar filmrendezőportrék'' (A láthatatlanság képei, Fehér György; 114. old.) (online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=t_wHAQAAMAAJ books.google.hu]) - 2004.</ref> volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1981_08/?pg=112&layout=s&query=M%C3%B3ricz%20Zsigmond%20Sz%C3%ADnh%C3%A1z Petőfi Népe, 36. évfolyam, 192. szám], (8. old.) - 1981. augusztus 16.</ref> 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, [[Vörösmarty Mihály]] ''[[Csongor és Tünde (dráma)|Csongor és Tünde]]'' című művével.
1984–1990 között, [[Léner Péter]] igazgató–főrendező igazgatása idejét eredeti hangvételű, kísérletező színházi előadások jellemezték. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint [[Mensáros László]], [[Gaál Erzsébet]] vagy [[Ivo Krobot]]{{wd|Q12022096}}. Ebben az időszakban épült meg a Krúdy stúdiószínpad.<ref>Zoltán Imre: Szigorúan bizalmas: dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez. (Online: [https://books.google.hu/books?hl=hu&id=iB9RAQAAIAAJ books.google.hu]) Ráció, 2010.</ref> [[Wisinger István]] színház- és politikatörténeti eseményként említi, amikor 1988 októberében az
|