„Russell-paradoxon” változatai közötti eltérés

[[Bertrand Russell]] [[1901]]-ben felfedezte, hogy a matematika akkori naiv halmazelméleti és logikai megalapozása a róla elnevezett '''Russell-paradoxont''' is tartalmazza.<ref>Simonovits András: Válogatott fejezetek a matematika történetéből. 136. old. Typotex Kiadó, 2009. {{ISBN |978-963-279-026-8}}</ref> A századfordulón jelentkező paradoxonok hatására, mintegy két-három évtized alatt, a mai szemmel megnyugtatónak tekintett alapokra helyezték az egész matematikát. E folyamat elhúzódott, mert a geometria [[David Hilbert|Hilbert]]-féle megalapozása a húszas évekig, és a valószínűségszámítás [[Andrej Nyikolajevics Kolmogorov|Kolmogorov]]-féle megalapozása a harmincas évekig váratott magára.