Wikipédia

„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Az '''erdélyi országgyűlés''' az [[Erdélyi Fejedelemség]] magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a [[erdélyi fejedelem|fejedelem]] hívott össze. Az első erdélyi országgyűlést 1527. október 18-án, az utolsót – amely elhatározta Erdély unióját Magyarországgal – 1865. november 26. – december 25. között tartották, mindkettőt [[Kolozsvár]]on.
 
Az országgyűlés jogállását, szervezetét és működését első ízben az 1791. évi X. és XI. törvénycikkelyek foglalták rendszerbe.
 
== Összetétele ==
7 ⟶ 9 sor:
 
1540. szeptember 21-én a [[Berethalom|berethalmi]] országgyűlésen első ízben megjelent a [[török porta]] képviselője is.
 
Az 1791-es törvénycikkek szerint az országgyűlést a [[gubernium|királyi főkormányszék]], a királyi tábla, a vármegyék, vidékek és székely székek
főtisztjei, a királyi hivatalosok, a vármegyék és magyar vidékek, valamint a székely és szász székek és vidékek, valamint a szabad királyi városok és taksás helyeknek nevezett városok követei alkották. Ezen kívül a főkormányszék javaslatára mintegy 140–160 regalista is meghívást kapott. A meghívás mindig csak egy országgyűlésre volt érvényes. A főkormányszék tagjai nem rendelkeztek szavazati joggal, és a főkormányszék nem változtathatta meg az országgyűlés határozatát.
 
== Helyszínei ==
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban [[Gyulafehérvár]]on (131), [[Kolozsvár]]on (76), [[Nagyszeben]]ben (47), [[Torda|Tordán]] (41), [[Marosvásárhely]]en (21), [[Medgyes]]en (20), [[FogarasSegesvár]]on (18), illetve [[SegesvárFogaras]]on (16) tartották. További ismétlődő helyszínek: [[SzászsebesRadnót]], Radnót[[Beszterce]], [[Nagyenyed]] (7), [[BeszterceSzászsebes]] (6), [[Nagysink]] (4), [[Gyalu (Románia)|Gyalu]] és [[Apahida]] (2)voltak. Egy-egy alkalommal tartottak országgyűlést [[Szászkézd]]en, [[Székelyudvarhely]]en, [[Görgényszentimre|Görgényszentimrén]], [[Lécfalva|Lécfalván]], [[Balázsfalva|Balázsfalván]], [[Erzsébetváros (Románia)|Ebesfalván]], [[Szászrégen]]ben, [[Nagyselyk]]en, [[Kolozsmonostor]]on, [[Brassó]]ban, [[Berethalom|Berethalmon]], [[Nagyvárad|Váradon]], [[Kisselyk]]en, [[Nyárádszereda|Nyárádszeredán]] is.
 
== Működése ==
A megnyitás formaságai után először a fejedelem előterjesztéseit ''(propositiók)'' olvasták fel. Ezek érinthették a fejedelmi tisztséggel kapcsolatos kérdéseket, a rendek jogállását, vallási- és adóügyeket, hadügyet, közmunkákat, területi kérdéseket, kincstári ügyeket, külpolitikát, ritkábban kereskedelmet vagy egyes nagy fontosságú pereket. Ezt követően a rendek terjesztették fel a sérelmeiket ''(postulata)'', utána kezdődött az egyes ügyek részletes tárgyalása. A gyakorlatban ezt a rendszert sokszor nem tartották be.
 
Az egyes nemzetek külön szavaztak az előterjesztésekről, majd a nemzet megbízásából valaki bejelentette az eredményt. Amennyiben három nemzet azonos véleményen volt, a negyediknek is el kellett fogadnia. Trócsányi Zoltánnak az 1540–1690 időszakra vonatkozó elemzése szerint a fejedelmi előterjesztéseket majdnem mindig megszavazták; az országgyűlés lényeges kérdésekben nem korlátozta a fejedelmet. A határozatokat a hozzájuk kapcsolódó ellenvélemények ismertetésévek együtt a fejedelemhez vitték megerősítésre, az országgyűlés elnöke csak az ő jóváhagyásával írhatta alá ezeket. Utána a határozatokat ellátták a fejedelem által aláírt megerősítő záradékkal, ezzel váltak hatályossá.
 
Új fejedelem választásakor a rendek igyekeztek korlátok közé szorítani a fejedelem hatalmát, de ez csak ideiglenesen sikerült.
 
A Habsburg-uralom alá került Erdélyben fennmaradt az országgyűlés intézménye; az 1791. évi VII. törvénycikkely szerint a törvényhozó hatalmat a nagyfejedelemnek és az országgyűlésnek közösen kellett gyakorolnia. Ugyan az 1691-ben kiadott ''[[Diploma Leopoldinum]]'' előírta az országgyűlés évenkénti tartását, a gyakorlatban ez nem valósult meg: [[Ferenc magyar király|Ferenc]] uralkodása alatt (1792– 1835) csak négy, [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] alatt pedig csak három országgyűlést tartottak.
{{csonk-szakasz}}▼
 
== Források ==
* {{CitLib | tit = Erdély története: Három kötetben | ass = Főszerk. Köpeczi Béla | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1986 | isbn = 963 05 4203 X | url = http://mek.oszk.hu/02100/02109/#}}
* {{KatLex|3||E/erd%C3%A9lyi%20orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.html}}
* {{CitLib | aut = Lám Károly | tit = Az erdélyi országgyűlés szervezete: 1541-1848 | loc = Kolozsvár | red = Gámán | ann = 1908 | url = http://mek.oszk.hu/10300/10366/10366.pdf}}▼
* {{CitLib | aut = Trócsányi Zsolt | tit = Erdély központi kormányzata 1540–1690 | cap = Az országgyűlések | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1980 | isbn = 963-05-2327-2 | pag = 396–405}}
 
== További információk ==
▲* {{CitLib | aut = Lám Károly | tit = Az erdélyi országgyűlés szervezete: 1541-1848 | loc = Kolozsvár | red = Gámán | ann = 1908 | url = http://mek.oszk.hu/10300/10366/10366.pdf}}
* {{CitLib | aut = Szilágyi Sándor | tit = Erdélyi országgyűlési emlékek: történeti bevezetésekkel | loc = Budapest | red = Magyar Tudományos Akadémia | ann = 1875–1898 | url = http://dtl1.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=8516851.xml&dvs=1504177313605~330&locale=hu_HU&search_terms=&view_profile=user&adjacency=&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&COPYRIGHTS_DISPLAY_FILE=copyrights3 }}
* {{CitLib | aut = Trócsányi Zsolt | tit = Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1976 | isbn = 963-05-0843-5 }}
 
▲{{csonk-szakasztört}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdélyi_országgyűlés”