„Szikszói csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
4. sor:
=== Az első csata ===
[[1558]]. [[október 13.|október 13-án]] Velicán füleki bég rabolta ki és gyújtotta fel a várost, a zsákmánnyal visszavonuló csapatait másnap [[Sajókaza|Sajókazánál]] érte utol a [[Bebek György]] és
[[Telekessy Imre]] által vezetett magyar végvári katonaság és vereséget mért azt ellenségre.<ref>(latinul:) ''FORGÁCH Ferenc magyar históriája'' 1540-1572. Közli Majer Fidél. Pest, 1866. 174-175. o. (Magyar történelmi emlékek. 2. oszt. Írók XVI.); (magyarul:) FORGÁCH Ferenc: ''Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt.'' Vál., szöveggond., magy. és utószó: KULCSÁR Péter. Ford.: BORZSÁK István. Bp. 1982, Szépirodalmi ???-??? o. {{ISBN
Szikszó [[1564]]-ben már biztosan adót fizetett a töröknek, ennek ellenére továbbra sem szűnt meg a fenyegetettsége.
12. sor:
Ferhát támadta meg a várost. A támadást az országos vásár idejére időzítették; a török csapatok éjszaka közelítették meg és éppen a vasárnap délelőtti prédikáció idején érték el Szikszót. Még a templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták
elfoglalni; a harc és a rablás az esti órákig folyt a nevezetes 1577. évi üstökös fényénél. Másnap este a hazatérő portyázókat a már szokásosnak mondható helyen, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] gázlójánál ([[Sajószentpéter]]nél, más forrás szerint [[Vadna|Vadnánál]]) érték utol a szendrői katonák [[Claudius a Roussel]] főkapitány és [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] vezetésével, majd megérkezett
[[Kassa|Kassáról]] [[Geszti Ferenc]] és [[Prépostváry Bálint]] csapata is. Az seregek létszámáról különböző adatok maradtak ránk, az biztos, hogy a törökök túlerőben voltak.<ref>(latinul:) ''SZAMOSKÖZY István történeti maradványai'' 1566-1603. Kiadta SZILÁGYI Sándor. Bp. 1876. I. k. 196-197. o.; (magyarul:) ''Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából.'' Szamosközy István történetíró kézirata. XVII. század eleje. Közzét. és jegyz.: E. ABAFFY Erzsébet és KOZOCSA Sándor. Bp. 1991, M. Nyelvtud. Társ. ???-???. o. {{ISBN
TAKÁTS Sándor: „Prépostvári Bálint főkapitány.” = Uő.: ''Régi magyar kapitányok és generálisok.'' 2., bőv. kiad. Bp. é.n. [1928], Genius 345-347. o.
</ref>
18. sor:
=== A harmadik csata ===
[[Fájl:Szikszói csata 1588.jpg|bélyegkép|jobbra|320px|A szikszói csata 1588-ban (német metszet)]]
[[1588]]-ban Szinán [[budai pasa]],<ref>Szinán 1587 márciusa és 1588. november 28. között másodszor volt budai pasa. Ld. ''A budai basák magyar nyelvű levelezése.'' I. köt. 1553-1589. Szerk.: TAKÁTS Sándor - ECKHART Ferencz - SZEKFŰ Gyula. Bp. 1915, Akad. 376. o.</ref> katonáival a királyi Magyarországhoz tartozó és a Portának való adófizetést megtagadó [[Szikszó]] ellen vonultak. [[október 8.|Október 8-án]] az oszmán katonák már a mezővárosban jártak és fosztogattak, amikor megérkezett a [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] egri várkapitány vezett végvári felmentő sereg. A 11 ezer fős török sereggel szemben, a magyar–német haderő 2400-2500 fős lehetett. A túlerő ellenére mégis ez utóbbiak arattak győzelmet. Több mint kétezer oszmán, és mintegy 400-500 magyar és német halottja volt az összecsapásnak. Ezen incidens nyomán, a prágai Habsburg-udvar felfüggesztette a [[Drinápolyi béke (1568)|drinápolyi békében]] rögzített, évi 30 ezer arany „tisztességes ajándék” fizetését, amire válaszul a Porta háborúval fenyegetőzött.<ref>TÓTH Sándor László: „A tizenöt éves háború.” = ''Nagy képes millenniumi hadtörténet.'' 1000 év a hadak útján. Szerk.: RÁCZ Árpád. Bp. 2000, Rubicon-Aquila-könyvek. 120-125. o. {{ISBN
== Hivatkozások ==
| |||