A [[dervis]]rendek a főnöküket nevezik sejknek, és más elismert vallási tekintélyeket is így hívnak (például az egyiptomi vallási vezetőt, az Azhar-mecset nagy sejkje).
Arab kifejezés (’az iszlám sejkje’), az egész iszlám főpapja. Vallási vezetők címe az [[iszlám]] világban.
Arab, ’az iszlám sejkje’, az egész iszlám főpapja. Vallási vezetők címe az [[iszlám]] világban. Használata a 10. századtól a 20. század elejéig kimutatható. Az [[Oszmán Birodalom]]ban az isztambuli főmufti, az ulemák (jogtudósok) feje. Rangban a nagyvezír után következett. Az Oszmán Birodalomban a szultán mint kalifa nevezte ki, hogy vallási hatalmát képviselje. A 16. század elejétől jogi és vallási kérdésekben döntőbírónak ismerték el. Legfőbb politikai feladata a közérdekeket érintő jogi vélemények (fetva) kiadása volt, hozzá kellett fordulni például hadüzenet jóváhagyása, vagy új szabályok, előírások megerősítése érdekében. A sejk a kádik (bírák) és a muftik (jogi tanácsadók) feljebbvalója volt, ő felelt a dzsámikért és azok személyzetéért.
