„Cao Hszüe-csin” változatai közötti eltérés

{{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} csak halála után vált elismert, kedvelt és méltatott íróvá, ugyanis regényének kéziratát és annak másolatait életében csak közvetlen családtagjai és barátai olvashatták. A regény ekkor még a ''A kő története'' ({{kínai|''Shitou ji''|''Si-to csi''}} 石頭記/石头记) címet viselte, és nyolcvan fejezetből állt. Cao halála után nem sokkal a regény közkézen forgó kéziratos változatai igen magas áron cseréltek gazdát a gyűjtők között. Az első nyomtatott kiadása [[Cseng Vej-jüan|{{kínai|Cheng Weiyuan|Cseng Vej-jüan}}]] 程偉元/程伟元 (? – 1818) és [[Kao O (író)|{{kínai|Gao E|Kao O}}]] 高鶚 (kb. 1738 – kb. 1815) nevéhez fűződik. 1791-ben, mintegy harminc évvel a szerző halála után adták ki művét ''A vörös szoba álma'' címen, amely ekkor már 120 fejezetet tartalmazott. Máig intenzív, tudományos kutatás tárgyát képezi annak megállapítása, hogy az utolsó negyven fejezetet {{kínai|Gao E|Kao O}} toldotta-e az eredeti nyolcvan fejezethez, vagy lényegi részét, szerkezetét, főbb elemeit maga {{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} írta, s {{kínai|Cheng|Cseng}} és {{kínai|Gao|Kao}} csak felfedezte és végső formába öntötte azt, vagy esetleg az utolsó 40 fejezet egy ma még ismeretlen szerző munkája.<br>

A Cao család történetének és a regény tartalmi ismeretében kétségtelenül megállapíthatók az önéletrajzi elemek. A mű központi témája a császári uralkodóházhoz rokoni szálakkal fűződő négy nemesi nagycsalád mindennapi élete. Közülük is kiemelkedik a {{kínai|Jia|Csia}} 賈/贾 hercegi palota lakóinak története. Cao életszerűen írja le a feudális társadalmi arisztokrácia, az előkelő réteg fényűzését, hanyatlását, erkölcsi romlását, nyílt és burkolt harcait. Gazdasági, politikai, erkölcsi és más szempontból mutatja be a feudális arisztokraták és előkelők hanyatlásának és romlásának szükségszerűségét.<br>

{{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} elvitathatatlan, rendkívüli művészi tehetséggel rendelkezett. A fontos társadalmi élet és események leírása mellett részletekbe menően rávilágított az arisztokraták és az előkelők összetett hétköznapjaira. A leírások rengeteg szakismeretet tartalmaznak, például a ruházattal, használati tárgyakkal, építészettel, kertészettel, konyhaművészettel, orvoslással és gyógyszertannal, vallással, színjátékkal, szépművészettel, vagy a műveltség egyéb területeivel kapcsolatban. ''A vörös szoba álma'' máig páratlan és kiváló forrása a három évszázaddal ezelőtti, császárkori feudális társadalom folklórjának, szociológiájának éppúgy, mint művelődéstörténetének.